Nézem most a kamrában a polcokon sorakozó sok befőttesüveget, és a tisztességes adófizető polgár enyhe restelkedésével próbálom számolgatni, vajon hány százalékkal feszítettem ki Románia áfarését ezzel a meggondolatlan befőzési szokással, ami lám, egyenértékűvé lett az adócsalással, adóelkerüléssel… Legalábbis ebbe a besorolásba helyezte ezt a házi tevékenységet és eredményét az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója, Adrian Nica egy televíziós beszélgetés során, amelynek témája Románia nagyon gyenge adóbehajtási képessége volt. Az igazgató elpanaszolta többek között, hogy a legutóbbi Európai Uniós jelentésben még 2022-es adatokat használtak, jelenleg várják a 2023-as jelentés közzétételét, de szerinte az ország rossz teljesítményét rossz számítási módszer is okozza, hiszen az áfarés mértékének a meghatározásánál beszámítják az úgynevezett háztartási termelést illetve fogyasztást, önellátást is, és itt példaként említette „a lekvárt, amit otthon készít a nagymama”. Majd kérdésre meg is erősítette, hogy igenis, ez is beleszámít Románia áfarésébe… Nica kijelentése alaposan felkavarta a közbeszédet, gazdasági szakemberek igyekeztek helyette tisztázni és közérthetőbben elmagyarázni, miről is van szó tulajdonképpen, de nem maradtak el a politikusi (éppenséggel ironizáló) megjegyzések, nyilatkozatok sem. Kelemen Hunor RMDSZ elnök például közösségi oldalára írta ki, hogy készséggel beismeri, törvénysértést követett el, a feleségével ugyanis hat üveg szilvaízt főztek saját szilvából, saját fazékban, saját bűntudattal, alattomos támadást intézve a költségvetés ellen. Megjegyezte azt is, a nagymamák helyett az adóhatóság a nagy adóelkerülőket számoltassa el. Az őt ért szemrehányások miatt aztán az ANAF vezetője, Adrian Nica másnap már kijelentette egy gazdasági portálnak, de az adóhatóság honlapján is közölték, hogy „az intézmény nem szándékozik adót kivetni az úgynevezett önfogyasztásra, azaz a lekvárra, savanyúságra, borra vagy más, háztartásokban személyes fogyasztásra előállított termékekre.”
Sajnos, Románia sok területen vezeti a negatív statisztikákat az Európai Unióban, és ilyen az áfarésről szóló jelentés is. Az Európai Bizottság által idén közzétett, 2022-es adatokat feldolgozó jelentésben Románia rendelkezett az Európai Unióban a legnagyobb áfaréssel: az áfarés (áruforgalmi adó, Romániában TVA – hozzáadottérték-adó) azt a különbözetet mutatja meg, ami fennáll aközött, hogy mennyi adót kellene az államnak beszednie a jogszabályok alapján, és mennyit sikerült ténylegesen beszednie. Az EB pedig minden évben elkészíti a statisztikáját a tagállamok által be nem szedett adó összegére, és a normálisan behajtható adóhoz viszonyított arányára vonatkozóan. Romániában ez az arány kimagaslóan nagy, meghaladja a 30 százalékot, miközben az uniós átlag 7 százalék körüli. 2021-ben ennél is több volt az áfarés, 36,7 százalék, ami 9 milliárd eurót tett ki. Gazdasági szakemberek szerint a TVA, vagyis áfa Romániában a leggyengébben beszedett adó, például 100 lejből az adóhatóság csupán 65 lejt tud behajtani. A környező országoknak mind sikerült egyre eredményesebb áfabeszedést elérniük, Bulgáriában például 6 százalék volt, Magyarországon pedig alig haladta meg a 2 százalékot az áfarés mértéke 2022-ben.
A szóban forgó rés pedig hiány jelent, amelyet elsősorban, vagy főleg az adócsalás, adóelkerülés okoz. Ide tartozik például, amikor a gazdasági szereplők szándékosan nem fizetik be a kötelező adóikat annak ellenére, hogy adóköteles tranzakciókat végeznek, vagy szintén az áfarést növelik a csődbement vállalkozások is, amelyektől már nem lehet behajtani az adót, illetve az adófizetők részéről elkövetett szándékolatlan hibák. Továbbá ugye, amiről az adóhatóság vezetője panaszkodott – az önellátás, a háztartási fogyasztásra „termelés”… „Igen, ez áfa-különbözetet eredményez, különösen vidéken, ami természetes, ellenben önellátás létezik Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is, de az áfarés sehol sem olyan magas, mint nálunk” – idézték több helyen Gabriel Biriș adóügyi szakembert.
Szakmai szervezetek már évek óta figyelmeztettek, hogy Romániában nagy problémát okoz a hatalmas áfarés, amelyre sem a pénzügyminisztérium, sem az adóhatóság nem adott soha egyértelmű magyarázatot. Még azt sem tisztázták, hogy az áfarésben egyáltalán mekkora az aránya a most bűnbaknak beállított háztartási önellátásnak, hiszen az adóhatóság vezetőjének nyilatkozata egyértelműen erre terelte a figyelmet, mintha ez lenne a hazai siralmas adóügyi helyzet fő okozója. Holott Románia képtelen volt évek óta megfelelő (többek között digitális) intézkedéseket hozni és azokat jól is alkalmazni ahhoz, hogy az adózók könnyen tudják bevallani és megfizetni az áfát, ne jelentsen számukra túlzóan nagy tehertételt se. Az adózási morált az is nagyban javíthatja, ha az átlag adófizető látja, az állam képes végre tiszta kártyákkal játszani: például nyilvánosságra hozzák az igazán nagy adócsalásokat és adóelkerüléseket. Talán ez irányba tett lépés, hogy a pénzügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozta a honlapján az adós közintézmények listáját – most már csak az adóbehajtás szükséges…
Borítókép: illusztráció (PickPik)
