A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről. Politikai egyeztetések is zajlottak arról, hogyan kellene működnie a koalíciónak. De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek.
„Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” - magyarázta Kelemen.
Emlékeztetett arra, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotációs kormányzás lehetőségéről, és felmerült azt is, hogy egy technokrata miniszterelnök alakítson kormányt. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” - tette hozzá. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Hangsúlyozta, hogy nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania. Az előbbi megoldásnak ugyanis az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát
Kelemen szerint 19 százalékról 21 százalékra kellene növelni az áfakulcsot az élelmiszerek és a gyógyszerek kedvezményes áfakulcsának megtartásával.
Elmondta, hogy a csomag megvitatása még folyamatban van, de a személyes véleménye az, hogy meg kellene őrizni a 10 százalékos jövedelemadót, illetve a 16 százalékos osztalék- és nyereségadót, „mert Románia versenyképességét a régióban az egységes adókulcs biztosítja”, és a lassanként kialakult középosztályt nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. Emellett 19 százalékról 21 százalékra növelné az általános áfakulcsot, 13-14 százalékra emelné bizonyos szolgáltatások és termékek jelenleg 9 százalékos áfakulcsát, de megőrizné az élelmiszerek és a gyógyszerek kedvezményes áfakulcsát.
Kelemen a további intézkedések között említette az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési (CASS) kötelezettség kiterjesztését és az állami vállalatok igazgatótanácsainál tapasztalt extravagáns kiadások csökkentését. Emellett leállítaná az elhalasztható beruházások egy részét is.
„Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hova fogunk beruházni, mert ha lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevételünk. Lehet egy kicsit csökkenteni a fogyasztást, lehet, hogy nő egy kicsit az infláció, de ha lehűtjük a gazdaságot, akkor vége. Recesszióba kerülünk, és nem lesz bevételünk” - magyarázta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a költségvetési hiányt 4-5 év alatt kell csökkenteni, hogy ne érje sokk a polgárokat és a gazdaságot.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az RMDSZ álláspontja szerint melyek azok a beruházások, amelyek finanszírozását meg kellene szüntetni a költségvetési egyensúly helyreállásáig, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel el lehet halasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósítása még nem kezdődött el. Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása. „Egy ilyen intézkedés csak 20-30 ezer embert érintene, nem a teljes lakosságot”- magyarázta az RMDSZ elnöke.
