Az interjúban Kelemen Hunor emlékeztetett: a múlt héten arra hivatkozva halasztották el a döntést a bírák és ügyészek különnyugdíját illető jogszabály ügyében az alkotmánybírák, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok tanulmányozására. „Bízom benne, hogy a következő ülésen, februárban megszületik a döntés, mert már semmit nem találhatnak ki” – fogalmazott.
Rámutatott arra is, hogy az új törvénytervezet valós reformot vezetne be, amelyre a kormány ígéretet tett az állampolgároknak, és amellyel hitelesebbé válnak a kiadáscsökkentési törekvései. „Az adóemelések, az infláció csökkentették a vásárlóerőt, és az emberek érzik ezt a terhet, ezért most már nem lehet legitim módon azt állítani, hogy mérsékelni akarod a kiadásokat, ha a másik oldalon nem vagy képes végrehajtani a csökkentéseket” – emelte ki Kelemen Hunor.
Hozzátette, készül egy hasonló törvénytervezet a katonai nyugdíjakról, illetve az év folyamán dönteni kell arról is, hogy mely állami intézményeket, vállalatokat vonják össze vagy számolják fel, hol van lehetőség további csökkentésekre. „Miért van szükség ombudsmani irodákra minden megyében? Vagy miért van több száz alkalmazott a fogyasztóvédelem bukaresti központjában? Sok-sok példa van még arra, hogy hol lehet karcsúsítani az apparátust mind a központi, mind a helyi közigazgatásban” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Amíg a PNL mögötte áll, Ilie Bolojan is kitart”
Arra a kérdésre, miként látja a jelenlegi kormány sorsát, az RMDSZ elnöke kifejtette: ez kizárólag a Nemzeti Liberális Párton (PNL) múlik. „Ha a PNL támogatja a pártelnökét, Ilie Bolojant, akkor a kormány fennmarad. Amíg a PNL mögötte áll, Bolojan is kitart” – mondta.
Ugyanakkor, megállapította: a jövő évre tervezett kormányzati rotáció – amelynek révén a liberális párti miniszterelnököt szociáldemokrata párti kormányfő váltaná, aki új kabinetet alakítana – komoly működési zavarokhoz vezethet a közigazgatásban, ahogyan 2023-ban is történt. Felidézte: amikor közeledett a váltás, Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök elveszítette tekintélyét a központi közigazgatásban, mivel az apparátus már tudta, hogy hamarosan új kormányfő érkezik. Eközben a következő miniszterelnök-jelölt is beleszólást követelt az adminisztratív döntésekbe is, arra hivatkozva, hogy rövidesen ő viseli a felelősséget.
2023-ban a kormányzati rotáció nem vált az állam javára
Azon túlmenően, hogy akkor RMDSZ-t akkor úgymond „lelökték a lépcsőn”, kiszorították a kormányból, a 2023-as rotáció nem szolgálta Románia és az állampolgárok érdekét – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Úgy vélte, érdemes lesz majd jövő március környékén vagy az év vége felé újra megvizsgálni a helyzetet, de ő továbbra is szkeptikus az eljárást illetően.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy rotáció ide vagy oda, egy új miniszterelnöknek minden esetben kormányprogrammal kell a parlament elé állnia. „Hogy mi szerepel majd ebben, azt ma még nem tudjuk” – tette hozzá.
A 2026-os költségvetéssel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta: biztosítani fogják a szükséges forrásokat, mind a helyreállítási tervben (PNRR) előirányzott összegek lehívása, mind a fontos fejlesztések folytatása érdekében. Az állam működési kiadásait – a személyzeti költségeket és béreket – kiegyensúlyozottnak tartja, ugyanakkor súlyos teherként nevezte meg az államadósság kamatainak törlesztését. Tájékoztatása szerint ezek éves szinten meghaladják a 12 milliárd eurót, ami nagyjából a GDP 3 százalékát teszi ki. „Ez óriási összeg, és sajnos a 2026-os költségvetésnek ez az egyik legnagyobb terhe, és talán a legnagyobb problémája” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a kamatfizetés csak a gazdasági növekedésből származó többletbevételekből vagy újabb hitelfelvétellel fedezhető.
A titkosszolgálatok vezetőinek kinevezésével kapcsolatban az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: semmilyen vonatkozó egyeztetésen nem vett részt. Elmondása szerint utoljára tavaly augusztusban hallott erről a témáról, amikor Nicuşor Dan elnök részt vett a koalíció ülésén, és két név merült fel: Daniel Zbârcea a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint Marius Lazurca a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére. „Azóta nem hallottam más nevekről – a sajtóban megjelent találgatásokat nem számítva” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
A Euronews Románia újságírója az EU-Mercosur megállapodás romániai támogatásával kapcsolatban kialakult vita kapcsán is kérdezte Kelemen Hunort. Az RMDSZ elnöke úgy vélte: szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében.
„A politikai döntéseket a parlamentben, kormányban kell meghozni”
Kelemen Hunor rámutatott: szerinte hiba lenne folytatni a Klaus Iohannis korábbi államfő tízéves mandátuma alatt alkalmazott gyakorlatot, „amikor egyetlen stratégiai vagy külpolitikai döntésre sem volt semmiféle magyarázat”. „Akár tetszik, akár nem, a politikai döntéseket a parlamentben, a kormányban kell meghoznia a mindenkori többségnek” – szögezte le a politikus.
A szövetségi elnök hiányolja, hogy mindmáig nem készült egy átfogó elemzés az EU-Mercosur megállapodás várható gazdasági hatásairól. Szerinte nem közölték világosan, milyen előnyei származnak ebből a román gazdaságnak, vagy hogy miként védik majd meg a mezőgazdasági termelők érdekeit. A megállapodás előír ugyan bizonyos kvótákat, de senki nem magyarázta el, hogy miként fogják ezeket alkalmazni vagy, hogy ki felel az ellenőrzésekért. „Politikai vita nélkül dönteni a hosszú távú elköteleződéssel járó kérdésekben elsősorban a saját állampolgáraiddal szembeni tiszteletlenség jele” – tette hozzá.
Azt is megkérdezték a szövetségi elnöktől, hogyan vélekedik arról, hogy Nicușor Dan államfő nem vesz részt a davosi Világgazdasági Fórumon. Kelemen Hunor azt válaszolta, nincs beleszólása az elnök programjának összeállításába, meglátása szerint azonban fontos lett volna részt vennie az eseményen, legalább egy-két nap erejéig. „Végül is ez egy nagyon fontos fórum, amelyen állam- és kormányfőkkel, Románia, Európa számára és a transzatlanti kapcsolatok tekintetében is rendkívül fontos emberekkel lehet tárgyalni” – fogalmazott.
