Bolojan rámutatott: 2025-ben Románia megkezdte az áttérést a deficiten és fogyasztáson alapuló - és látszólag jólétet biztosító, valójában azonban romboló hatású - gazdasági modellről a befektetéseken, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modellre. Szerinte az "átmeneti technikai recesszió" hozzátartozik ennek az átállásnak az előre jelzett és elkerülhetetlen költségeihez.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a 2024-es évet 8-9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta az ország, és bár a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 8,2 százalékot tett ki, a gazdasági növekedés alig 1 százalék alatti volt. Az INS adatai szerint 2024 első felében is technikai recesszióban volt az ország, mert az elköltött pénz jelentős részét a fogyasztás, 'a merev kiadások', valamint a társadalmi és inflációs nyomást ellensúlyozni hivatott intézkedések emésztették fel - magyarázta Bolojan.
A kormányfő szerint 2024-ben a fogyasztás erősödését jobbára az import táplálta, a magas infláció pedig szinte semlegesítette a fiskális impulzusok hatását. 'Más szavakkal: 2024-ben sokat költöttünk, de keveset nőttünk. Kedvezőnek tűnt a helyzet, valójában azonban fokozódtak a gazdasági egyensúlytalanságok' - fogalmazott.
A miniszterelnök hozzátette, hogy 2025 júliusától változott a helyzet, elkezdődött a gazdaság talpra állítása, és sikerült egy hozzávetőlegesen 1 százalékos korrekciót elérni a költségvetés egyenlegében. "Ez az erőfeszítés társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna mód elkerülni ezeket" - írta Bolojan. Rámutatott arra is, hogy az ehhez hasonló kiigazítások rendszerint a gazdaság hirtelen lassulását idézik elő, de az INS adatai szerint 2025 egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Bolojan megjegyezte, hogy miközben a 2024-es ösztönzőnek szánt fiskális intézkedések egyensúlytalanságokat idéztek elő, a gazdasági hatásuk elmaradt a várt szinttől. Tavaly a költségvetési fegyelmet célzó intézkedések mellett a 2024-es ütemhez hasonló mértékben nőtt a gazdaság, de ez a növekedés már valós beruházásokon és strukturális tényezőkön alapult. "Ez azt bizonyítja, hogy az alapvető probléma akkor nem a pénz hiánya volt, hanem a pénz felhasználásának a módja" - szögezte le.
