Monitoringjelentés a Fidesz erdélyi kampányáról és a levélszavazásról
Kiss Tamás szociológus elmondta, a monitoring egyik kiindulópontja az RMDSZ kettős szerepének vizsgálata volt, hiszen miközben a szövetség nyíltan részt vett a Fidesz kampányában, a levélszavazás lebonyolításában is technikai segítséget nyújtott.
A kutató a jogi keret problémáira is kitért. Mint mondta, a választói regisztráció tíz évre szól, miközben nem világos, mi történik azokkal, akik időközben elhunytak vagy elköltöztek. A szociológus úgy vélte, ez megbízhatatlanná teszi a névjegyzéket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2018-as törvénymódosítás nyomán a levélszavazatok akár meghatalmazással nem rendelkező harmadik személyen keresztül is leadhatók, ami szerinte visszaélésekre ad lehetőséget.
A szociológus rámutatott, a regisztrált külhoni választók száma jelenleg 311 753, ami 24 337 fős növekedést jelent az előző ciklushoz képest. Megjegyezte, a regisztrációs kampány ugyan bővítette a névjegyzéket, de szerinte a rendszer a jelenlegi formájában továbbra sem kezeli megnyugtatóan a pontosság és az ellenőrizhetőség kérdését.
A Transzilván mint kampányfelület
Toró Tibor politológus az online kampány elemzését ismertetve elmondta, a kutatás során a Fidesz kampánycsatornája, a Transzilván tartalmait vizsgálták, amely 2025 áprilisában jött létre, és azóta több mint 1200 bejegyzést tett közzé, több mint egymillió interakcióval.
Kifejtette: a tartalmak mesterséges intelligenciával végzett elemzése alapján jól kirajzolódott, hogy a platformon erőteljesen jelen voltak a választási mobilizációhoz és a Fidesz politikai üzeneteihez kapcsolódó tartalmak. Bár az RMDSZ közvetlenül kevesebb poszttal szerepelt, politikusai és üzenetei rendszeresen megjelentek, főként az RMDSZ kongresszusa és a kampányhajrá idején.
Az RMDSZ kommunikációja nagyrészt mozgósításra épült, a technikai információk – hol lehet regisztrálni és leadni a szavazatokat – gyakran együtt jelentek meg olyan politikai üzenetekkel, amelyek a Fidesz kampánynarratíváit erősítették – fogalmazott a politológus.
Egy év eseményeit térképezték fel
Toró Tibor arról is beszélt, hogy a kutatók eseménynaptárat hoztak létre az RMDSZ és a Fidesz kampánykapcsolódásairól. A vizsgált események között szerepelt a CPAC Hungary (Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Cselekvési Konferencia), a Fidesz kongresszusa és több kampányrendezvény, ahol RMDSZ-es politikusok jelentek meg.
A politológus külön kitért Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozataira. Elmondása szerint négy hosszabb interjút vizsgáltak, amelyekben Kelemen következetesen a választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozta, miközben a politikai alternatívákat egymással szembeállítva értelmezte a választás tétjét, ugyanakkor megszólalásaiban következetesen a Fidesz melletti érvek sorakoztak, a Tisza pedig ellenpontként jelent meg.
Tereplátogatások és bejelentések alapján rajzolódott ki a kép
Kiss Anna, a Miközöd közéleti YouTube-csatorna alapító főszerkesztője a levélszavazás lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Elmondta, 35 önkéntes negyven helyszínen végzett tereplátogatást, emellett választási forródrótot is működtettek.
A vizsgálat során azt követték nyomon, hogyan zajlik a szavazólapok átvétele, tárolása és begyűjtése, van-e elkülönített helyiség a szavazásra, illetve milyen más tevékenységek zajlanak a gyűjtőpontokon.
Kiss Anna megjegyezte, az RMDSZ több településen door-to-door kampánytevékenységet folytatott, amely során a Fideszhez köthető kiadványokat terjesztettek.
Továbbá több településen nem volt elkülönített szavazótér, és előfordult, hogy a szavazás helyszínén más tevékenység is zajlott. A forródrótra érkezett bejelentések szerint több esetben a nyilatkozatokat vagy a szavazólapokat részben vagy egészben előre kitöltötték, illetve helyi szereplők nyomást gyakoroltak a választókra.
A monitoring szerint a levélszavazatok kézbesítése és begyűjtése sok esetben informális struktúrákon keresztül zajlott, vidéki településeken gyakran a posta nem közvetlenül a választóknak adta át a küldeményeket, hanem RMDSZ-es polgármestereknek vagy alpolgármestereknek.
A jelentés készítői több konkrét települést is említettek, köztük a Bihar megyei Örvéndet és a Kolozs megyei Györgyfalvát, ahol közös szavazatkitöltő alkalmakat is szerveztek.
Kiss Anna szerint a bejelentések között politikai nyomásgyakorlásról szóló beszámolók is szerepeltek, példaként Esztelnek (Kovászna megye), Kézdiszentlélek (Kovászna megye) és Vámfalu (Szatmár megye) esetét említette.
A városi gyűjtőpontokon a megfigyelők szerint több helyen nem volt biztosított a titkos szavazás lehetősége, propagandaanyagokat helyeztek ki, és előfordult, hogy egy személy több szavazatot adott le. Kiss Anna szerint a személyazonosság ellenőrzése sem történt meg minden esetben. A terepen tapasztalt gyakorlatok azt mutatták, hogy több helyszínen az RMDSZ helyi hálózata nemcsak a szavazatok összegyűjtésében, hanem a folyamat szervezésében is aktívan részt vett – fogalmazott. Elmondása szerint éppen ez a közvetlen jelenlét tette lehetővé, hogy a választási procedúra több pontján szabálytalanságok alakuljanak ki.
A rendszer újragondolását szorgalmazzák
A felszólalók hangsúlyozták, a monitoring célja az volt, hogy rámutasson a rendszer működésének tipikus problémáira, és hozzájáruljon az átláthatóbb szabályozási környezet kialakításához.
Kiss Tamás szerint a jelenlegi regisztrációs rendszer alapos felülvizsgálatra szorul, különösen azért, mert nem kezeli megfelelően az elhalálozás vagy a lakóhely-változtatás eseteit. A jelentés készítői úgy vélik, a levélszavazatok begyűjtésének jelenlegi formája is újragondolást igényel, és olyan megoldásokra lenne szükség, amelyek világosabban elválasztják a választási lebonyolítást a politikai kampánytól.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
