Újabb csomag készül az üzemanyagválság kezelésére

Ilie Bolojan már hajlandó lenne csökkenteni a jövedéki adót

Nemzetközi olajválság nem először fordul elő a történelem folyamán; ezért rendelték el 1979-ben Romániában, hogy munkaszüneti napokon csak a páros vagy páratlan rendszámú járművek közlekedhetnek
A kormány hajlandónak mutatkozik az üzemanyag jövedéki adóját csökkenteni, legalábbis erről nyilatkozott Ilie Bolojan miniszterelnök, aki korábban elzárkózott ettől a lehetőségtől. Az egyik legfrissebb nyilatkozatában viszont a kormányfő azt mondta, hogy a jövő héten a kormány további intézkedéseket készít elő az üzemanyag drágulásának megfékezése érdekében, közöttük a jövedéki adó csökkentését. Az üzemanyag áfájának mérséklését nem tartja kivitelezhetőnek, mert Brüsszel eljárást indíthat hazánk ellen, ha az áfához nyúl a kabinet, ugyanis Románia túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A kormánynak már csak azért is kell kezdenie valamit az üzemanyag árának korlátozásával, mert számos európai és környező ország lépett ezidáig valamilyen módon. A továbbiakban ezeket az intézkedéseket is górcső alá vesszük, de visszatekintünk, hogy 1989 előtt a hatóságok milyen korlátozó intézkedéseket vetettek be olajválság idején.

A kormányfő a G4media hírportálnak adott interjút, amelyben kifejtette, hogy az áfa módosítását nem tartja kivitelezhetőnek, ezért nagy valószínűség szerint az üzemanyag jövedéki adóját fogja csökkenteni a kormány. Erről hétfőn tanácskozik az olajválságra felállított stáb, és már a nap végéig el fogják dönteni, mit javasolnak. Kifejtette: fel kell mérniük, hogy mekkora jövedékiadó-csökkentést bír el az állami költségvetés. Hozzátette, hogy az áfából származó többletbevételt visszafordítják a lakosság javára azáltal, hogy csökkentik az üzemanyag jövedéki adóját. A többletbevétel azáltal keletkezik, hogy az üzemanyag drágulása következtében több áfa folyik be az államkasszába. 

A miniszterelnök azt is elismerte, hogy amennyiben az iráni háború elhúzódik és a Hormuzi-szoros hosszabb ideig nem szabadul fel, akkor a kormánynak újra kell gondolnia az alig elfogadott állami költségvetést. A miniszterelnök továbbra is fontosnak tartja elkerülni azt, hogy üzemanyaghiány alakuljon ki a piacon, ezért nem támogat olyan intézkedést, mint például az ársapka, ami előidézhetné ezt a hiányt. 

A kormányt főleg a gázolaj árának alakulása foglalkoztatja, mert a Bolojan által közölt adat szerint Romániában az eladott üzemanyag 75 százalékát a gázolaj teszi ki, a benzin pedig csak a fennmaradó 25 százalékot. Ez azért is furcsa, mert Románia főleg benzint gyárt, ezért a miniszterelnök elmondása szerint a kormánynak nem áll szándékában megtiltani a benzin exportját, ugyanis többlettermelés van. A kormány egyébként nem tiltotta meg az olajtermékek exportját, hanem csak hatósági engedélyhez kötötte.

Külföldi szabályozási példák

Romániát számos ország megelőzte, hiszen mindenütt aggodalomra ad okot az üzemanyag gyors ütemű drágulása. Bulgária ideiglenes kormánya pénzügyi támogatást készít elő az alacsony jövedelműek számára, így havi támogatásban részesülnek azok, akiknek jövedelme a szegénységi küszöb kétszeresét, azaz körülbelül 781 eurót nem haladja meg. A támogatás várhatóan havi 20 euró körül lesz személyenként. A kifizetések várhatóan már ebben a hónapban megkezdődnek. Horvátország – akárcsak Magyarország – felső határt szabott a benzin és a gázolaj árainak. A cseh benzinkutakat arra kötelezik, hogy jelentést tegyenek a kormánynak az üzemanyagárakról és az árrésekről, ami a benzinkutaknál bekövetkező túlzott áremelkedések megelőzését szolgálja. A szlovák kormány jóváhagyta a gázolaj értékesítésére vonatkozó korlátozásokat, és racionalizálási, illetve árszabályozási intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy biztosítsa a helyi ellátást. Emellett ideiglenes tilalmat vezettek be a gázolaj exportjára. Az üzemanyag-turizmus megfékezésére a Szlovákián kívül bejegyzett járművek magasabb árat fognak fizetni a gázolajért. 

A szlovén kormány úgy döntött, hogy csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját, de a benzinkutak árréseit is csökkentették. A kormány nemrég bejelentette, hogy akár 30 millió liter gázolajat is kiad a stratégiai tartalékból az ellátási zavarok kezelése érdekében. Az így felszabadított üzemanyagot kizárólag a szlovén piacon lehet értékesíteni. A szerb kormány szintén úgy döntött, hogy megtiltja a kőolaj és kőolajszármazékok exportját.  

Más európai országok is intézkedéseket hoztak. Görögország felső határt szab az üzemanyagok és az élelmiszerek árréseire. Az intézkedések három hónapig lesznek hatályban. Németország úgy döntött, hogy korlátozza, milyen gyakran emelhetik az üzemanyagárakat a töltőállomások, és megerősítette a trösztellenes felügyeletet. Sebastian Lecornu francia miniszterelnök bejelentette, hogy rendkívüli intézkedésként 500 ellenőrzést hajtanak végre a benzinkutaknál. Olaszország nemrégiben elfogadott egy törvényerejű rendeletet, amely 0,25 euróval csökkenti az üzemanyagárakat. Az osztrák kormánykoalíció bejelentette, hogy ideiglenesen csökkenti a benzin és a gázolaj adóját, és korlátozza a benzinkutak haszonkulcsát.

Történelmi példák

Nemzetközi olajválság nem először fordul elő a történelem folyamán. A kommunizmus idején volt még egy hasonló nagyobb szabású olajválság. Románia akkor sem Iránból, sem Irakból nem tudott kőolajat importálni. Ennek hatására született meg 1979-ben a 277-es rendelet. Ebből a hírhedt rendeletből valószínű, hogy legtöbben csak arra emlékeznek, miszerint munkaszüneti napokon csak a páros vagy páratlan rendszámú járművek közlekedhettek. De emellett elrendelték azt is, hogy csak az üzemanyag-gazdaságosnak ítélt 70-80 kilométer/órás sebességgel volt szabad közlekedni a közutakon. Emellett csökkentették a taxik számát, amit akkor azért volt könnyű gyakorlatba ültetni, mert a taxis szolgáltatás is állami tulajdonban volt, de az egyéb köztulajdonban, termelőszövetkezetek és gyárak birtokában lévő járművek használatát is drasztikusan korlátozták.  

BORÍTÓKÉP: MINERVA ARCHÍVUM