A CSM bírói részlege vasárnap esti közleményében hangsúlyozta: az alkotmányos hatáskörök gyakorlása csak a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának szigorú tiszteletben tartásával történhet. A javasolt felmérés megszervezését nem teszik lehetővé a törvények, különösen nem a bírák körében, akiknek a jogállását az alkotmány szabályozza. Leszögezik: a testület alkotmányos feladata az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása, hatásköreit autonóm módon gyakorolja, és „nem tűr el semmilyen közvetlen vagy közvetett beavatkozást” az igazságszolgáltatás működésébe. Ugyanakkor megállapította: a rendszer esetleges működési zavarai csak intézményi együttműködéssel, alapos szakmai elemzéssel, nyugodt társadalmi légkörben kezelhetők, nem „érzelmi indíttatású” kezdeményezésekkel.
A CSM ügyészi tagozata is elutasító állásfoglalásban reagált a belső referendumra. Hangsúlyozták: 2025 májusa óta többször is meghívták az államfőt a CSM plénumának üléseire, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy közvetlen párbeszéddel tisztázhatók az utóbbi időszakban felmerült félreértések.
Ha az államfő kezdeményezése mögött jó szándék is áll, nem fogadható el az alkotmány és az igazságszolgáltatást szabályozó törvények megkerülése. Vélt jogsértéseket nem lehet újabb jogsértésekkel orvosolni - írják. Rámutatnak arra is, hogy a hatályos jogszabályok pontosan rögzítik a CSM-tagok leváltásának módját, és a belső referendum nem tartozik ezek közé. Ugyanakkor hozzáteszik: ha a választók többsége ezt kérné, az ügyészi tagozat tagjai nem zárkóznának el mandátumuk letételétől.
Az ügyészek bírálják azt a politikai megközelítést is, amely az igazságszolgáltatást „a harmadik hatalmi ágként” kezeli. Véleményük szerint az állami hatalmi ágak rangsorolása nem szolgálja sem a demokráciát, sem az európai elvek szerinti egyensúlyt és kölcsönös ellenőrzést.
Felidézik továbbá, hogy az igazságszolgáltatási törvények ismételt módosításai az elmúlt években komoly zavarokat okoztak a bíróságok és ügyészségek működésében.
Végezetül, a CSM ügyészi tagozata megerősíti elkötelezettségét a demokratikus mechanizmusok, a párbeszéd és a lojalitáson alapuló intézményi együttműködés mellett, ugyanakkor leszögezi: csak törvénymódosításokat támogat, törvénysértő megoldásokat nem.
Nicuşor Dan vasárnap azt nyilatkozta: több ezer oldalnyi panaszt kapott az igazságügyi rendszerben tapasztalt szabálytalanságokat illetően. Hétfőn az elnök elkezdte a konzultációkat a Cotroceni-palotában azokkal a bírákkal és ügyészekkel, akik „nyíltan beszélni akarnak az igazságszolgáltatás problémáiról.”
A Mediafax szerint tizenegyen vettek részt a hétfői értekezleten. A felvetett problémák között szerepelnek többek között: a 2022-ben elfogadott igazságügyi törvény hibái és hiányosságai; az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjein kialakult oligarchikus rendszer; egyes bíróknak és ügyészeknek politikai szereplőkhöz fűződő kapcsolata; a „kényelmetlennek tekintett”' bírákkal és ügyészekkel szemben elkövetett visszaélések a bírósági felügyelet szintjén.
Az államfő tisztségéből való felfüggesztését kéri az ellenzék
Több ellenzéki párt képviselői és szenátorai az államfő tisztségből való felfüggesztését kezdeményezik, arra hivatkozva, hogy az elnök súlyosan beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe, és megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét. „Cselekedeteivel az elnök az alkotmányos kereteken kívül jár el, veszélyezteti az állami intézmények rendes működését, és megbontja a hatalmi egyensúlyt” – fogalmaznak.
Az alkotmány értelmében, amennyiben az indítvány mögé felsorakozik a parlamenti képviselők és szenátorok legalább egyharmada, a felfüggesztési kérelmet a parlament napirendre tűzi, és erről hivatalosan értesíti az államfőt. Ha a törvényhozás együttes ülésen jóváhagyja az indítványt, az eljárás országos népszavazással folytatódik, amelyen az állampolgárok döntenek az elnök hivatalban maradásáról vagy leváltásáról.
KIÁLL AZ USR NICUŞOR DAN MELLETT
Az USR szenátusi frakcióvezetője, Ștefan Pălărie hétfőn kijelentette, hogy a párt támogatja Nicușor Dan államfőt az igazságszolgáltatás problémáinak kezelésében. Hangsúlyozta, hogy az USR korábban többször jelezte a rendszer hiányosságait, és értékeli az államfő közvetítő szerepvállalását. Pălărie szerint a társadalom és az igazságszolgáltatásban dolgozók is pozitívan fogadják a hozzáállását, az ellenzék felfüggesztési kezdeményezéseit pedig politikai színjátéknak minősítette. A Korrupció Öl Egyesület képviselői aggodalommal veszik tudomásul a CSM bírói részlegének december 21-én kiadott sajtóközleményét. Szerintük ez az állásfoglalás nem a felvetett problémákkal foglalkozik, hanem úgy tűnik, elkerüli a azokat olyan alkotmányos elveknek a hangoztatásával, amelyeket senki sem vitat. Az egyesület szerint a referendumok és a nyilvános konzultációk nem egyenlők a politikai alárendeltséggel, és ezek határozott elutasítása csak erősíti azt a benyomást, hogy az igazságszolgáltatás elutasít mindenféle nyílt önkiértékelést.
