Dan: az uniós tagság modernizációt és jólétet hozott
Az elmúlt 20 év európai uniós tagsága modernizációt és jólétet hozott Románia számára – jelentette ki Európa-napi üzenetében Nicușor Dan, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
A Cotroceni-palotában adott szombati nyilatkozatában az államfő rámutatott, az ország uniós csatlakozása óta az átlagbér megháromszorozódott, elérve az EU-s átlagbér 80 százalékát. Noha a magas és az alacsony bérek közötti különbség még mindig nagyobb, mint Európa más országaiban, és a korrupció továbbra is problémát jelent, „ha mérleget vonunk, a romániaiak sokkal jobban élnek most, mint 20 évvel ezelőtt” – közölte.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt 20 évben Románia 36 milliárd euró befizetése mellett 110 milliárd eurót kapott vissza az EU-tól, ami 74 milliárd eurós nettó bevételt jelentett az ország számára. Ebből az összegből 45 milliárd eurót mezőgazdaságra és a román falvak fejlesztésére fordítottak, 4000 kilométernyi utat építettek vagy korszerűsítettek, és több száz millió euró jutott templomokra, várakra, kastélyokra és múzeumokra – sorolta az elnök.
Nicușor Dan a hibákról és tévedésekről is beszélt. Mint mondta, Európa tévedett, amikor lemondott a nukleáris energiáról, s ellátását az Oroszországból származó olcsó gázra alapozta, de hiba volt elhanyagolni a védelmi ipart, hiba volt „az indokolt, de túl ambiciózus” környezetvédelmi célok kitűzése, mint ahogyan az is, hogy több kérdésben ideológiai alapon cselekedett.
„Ugyanakkor Európa egy demokratikus konstrukció, és ezek a témák nyílt viták tárgyát képezik az európai intézményeken belül. Sajnálom, hogy ezek az igen erőteljes belső viták alig kapnak teret a romániai médiában” – mondta.
Az államfő kitért arra is, Románia sokszor gyenge volt az EU-n belüli tárgyalásokon, úgy tűnt, hogy nem állt ki következetesen a céljaiért, de „ez politika, nem irodalmi kör, az EU-n belül az európai országok a nemzeti érdekeiknek igyekeznek érvényt szerezni”. Az elnök szerint jelenleg az ország abban a helyzetben van, hogy van hitelessége, fel tud lépni az EU-n belül, tud szövetségeket kötni politikáinak támogatására, és így képes megvédeni az érdekeit, ahogyan azt az unió más tagállamai is teszik.
„Tehát azt mondani, hogy a román vezetők utasításokért mennek az európai vezetőkhöz, nem több egy üres szólamnál, amely eltávolít bennünket a Romániának az EU-ban elfoglalt helyéről szóló valódi vitától” – jelentette ki Nicușor Dan.
Nyilatkozatában az elnök azt is hangsúlyozta, Európa és Románia érdekei is azt kívánják meg, hogy az EU korrekt, szilárd és méltányos partnerséget ápoljon az Egyesült Államokkal. „Ezt a partnerséget támogatja Románia is” – szögezte le.
Bolojan: Románia modernizálása
„kemény küzdelem”
Románia modernizálása „kemény küzdelem” – hangsúlyozta Európa-napi üzenetében Ilie Bolojan. Az ügyvivő miniszterelnök ugyanakkor köszönetet mondott mindazoknak, akik utcára vonulnak a demokratikus értékekért.
A Facebookon közzétett üzenetében az ügyvivő kormányfő azt írta, „a demokráciát nem néhány évente, hanem minden nap meg kell védeni”.
Rámutatott arra is, hogy az erőfeszítések és áldozatok árán felépített európai projekt „erős partnerségeket”, bizalmat és az azonos értékeket valló országok közötti szolidaritást jelent.
„Azt jelenti, hogy Románia nincs egyedül, hanem olyan emberekkel és államokkal dolgozik együtt, akik ugyanazokban az értékekben hisznek, s együtt építenek biztonságosabb és prosperálóbb jövőt” – fogalmazott.
Bolojan hangsúlyozta továbbá, hogy május 9-e „olyan választásról is szól, amelyet meg kell védenünk”. Szerinte két út áll az ország előtt: az egyik a szabályokra, a munkára és az egyenlő esélyekre épülő közösséghez tartozást jelenti, míg a másik a kiváltságok, a klientelizmus és az igazságtalanságok meghatározta rendszerhez való visszatérést.
Az ügyvivő miniszterelnök szerint Romániában éveken át sikerült fennmaradnia „egy mélyen a kommunizmusban gyökerező hatalmi mechanizmusnak”, egy olyan rendszernek, amelyben nem a kompetencia, hanem a kapcsolatok voltak a mérvadók, az állam erőforrásai pedig a „befolyási hálózatokat szolgálták”, nem az embereket.
„Ma ez a rendszer reagál. Mert a reformok megfosztják kiváltságaitól és hatalomforrásaitól. Ezért Románia modernizálása kemény küzdelem. Európa ennek éppen az ellenkezőjét jelenti: erős intézményeket, mindenkire egyformán érvényes törvényeket, a közpénzek tiszteletét és munkával kiérdemelt lehetőségeket. Olyan országot akarunk, ahol mindenki egyenlő eséllyel indul, vagy egy gyűlölet és dezinformáció uralta országot?” – tette fel a kérdést Ilie Bolojan.
