„Közelebb állunk a bűnözők paradicsomához, mint a jogállamhoz”?
A portál megállapításai szerint a nagy korrupciós ügyekben egyes bíráknak burkoltan azt sugallják, hogy hozzanak a vádlottak számára kedvező döntéseket, továbbá rendszeresen megsértik az ügyek véletlenszerű kiosztásának elvét azzal, hogy önkényesen cserélgetik az ítélkező testületek tagjait, a rendszernek nem engedelmeskedő bírákat pedig félreállítják és ellehetetlenítik.
„Ismert vádlottak, akiket első fokon súlyos börtönévekre ítéltek, a fellebbezés során felmentést kapnak; a perek annyira elhúzódnak, hogy az ügyek elévülnek; jogerős ítéleteket újraértékelnek, és semmisnek nyilvánítanak. Ráadásul, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA) kapcsolatban is egyre erősebb a gyanú azt illetően, hogy bizonyos büntetőeljárásokat blokkolnak” – írja a Recorder.
A dokumentumfilmben megszólaló egyik bíró úgy fogalmazott: „az embernek az az érzése, hogy bármit meg lehet tenni, úgyis megússza az elkövető”. Ugyanez a bíró a Legfőbb Ügyészség legutóbbi évértékelőjén kijelentette: Románia „közelebb került a bűnözők paradicsomához, mint a jogállamhoz”.
A Recorder összegzése szerint a politika olyan törvényeket alkotott, amelyek piramisszerű szerveződést hoztak létre az igazságszolgáltatásban, és minden hatalmat egy szűk bírói kör kezébe helyeztek. „Ez a maroknyi bíró pedig cserébe olyan igazságszolgáltatást biztosít, amely többé nem zavarja a hatalmasokat” – fogalmaz az oknyomozó portál.
A dokumentumfilm szerint az alkotmánybíróság (CCR) és a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék döntései elősegítették számos korrupciós ügy elévülését. Az egyik leggyakrabban alkalmazott „jogi trükk” az volt, hogy perek közben kivettek bírákat az ítélkező testületekből, arra hivatkozva, hogy tehermentesíteni kell őket, jóllehet maguk a bírák ezt nem kérték. Jogi manőver a Recorder szerint az is, hogy hirtelen megszüntették olyan bírák megbízatását, akik pedig folytatni akarták a munkájukat, és fontos ügyekben ítéletet kellett volna hozniuk. Emellett egyes bírákat „kényelmes” pozíciókba irányították át, közvetlenül azelőtt, hogy nagy horderejű ügyekben döntést hoztak volna.
A Recorder több ismert korrupciós esetet is végigkövetett. Példaként említi Marian Vanghelie ügyét: az első fokon 11 év 8 hónap letöltendő börtönre ítélt volt polgármester – 30 millió eurónyi vesztegetési ügy miatt – végül egyetlen napot sem töltött börtönben, mert a Bukaresti Ítélőtáblán az eljárás során ötször változtatták meg a bírói tanácsot, késleltetve ezzel a jogerős ítélet megszületését. Egy névtelenséget kérő bíró azt nyilatkozta: „A Bukaresti Ítélőtáblán az utóbbi években mindenféle trükkel találkoztunk, amelyek célja az volt, hogy a nagy téttel bíró ügyek bizonyos bírákhoz kerüljenek, hogy ott a kívánt megoldás szülessen, vagy a perek annyira elhúzódjanak, hogy bekövetkezzen az elévülés. Tudom, hogy hihetetlennek tűnik, de sajnos ez a valóság.”
Ellentmondásos kinevezések köthetők a legfelsőbb bíróság elnökéhez
A Recorder szerint az utóbbi években a Bukaresti Ítélőtábla vezetésébe olyan bírákat neveztek ki, akiknek életrajza vitatott, és akiknek közeli hozzátartozói komoly törvénysértésekbe keveredtek. A lap állítása szerint e kinevezések mögött Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke áll, aki az elmúlt 15 évben kulcspozíciókat töltött be az igazságszolgáltatásban, és akit több bíró is „a román igazságszolgáltatás tényleges vezetőjének” nevez.
Az ankét felidézi, 2010-ben Lia Savoneát kihallgatta a DNA, mert felmerült a gyanú, hogy kapcsolatai vannak a szociáldemokrata (PSD) Cătălin Voicu hálózatával. Később a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) feddhetetlenségi okokra hivatkozva elutasította a legfelsőbb bíróságra való előléptetését, ám ennek ellenére gyors karriert futott be. Tagja lett a CSM-nek, ott „antireformista többséget kovácsolt”, amely támogatta a Liviu Dragnea idején végrehajtott igazságügyi módosításokat, majd nemrég átvette a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetését.
„Vannak ügyek, amelyeket nem akarnak megoldani”
A dokumentumfilm kitér arra is, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a DNA által vizsgált, nagy ívű korrupciós ügyek száma. Volt és jelenlegi DNA-ügyészek azt nyilatkozták a Recordernek, hogy hangulatváltozás történt az intézményben, mióta Marius Voineag lett a főügyész. „Vannak ügyek, amelyekben egyszerűen nem akarják, hogy történjen valami” – összegzi az egyik ügyész, aki név nélkül szerepel a riportban.
A publikáció szerint az utóbbi évek jogszabály-módosításai betonbiztossá tették a piramisszerű igazságügyi szervezetet, amelyben a teljes rendszert kulcspozíciókban ülő bírák irányítják. A dokumentumfilmben megszólaló igazságügyi szakemberek arról számolnak be, hogy az őszinte, tisztességes bírák körében félelem uralkodik, és ha valaki ellentmond a vezetésnek, akkor a Bírói Felügyelet „biztosan talál ellene valamit”.
A Romániai Bírák Fóruma a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő „merész reformokat” sürget
A jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő „merész reformokat” sürget a Romániai Bírák Fóruma a Recorder videóriportjára reagáló szerdai közleményében – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
A szervezet honlapján olvasható közlemény szerint a bírák követelik a hatóságoktól, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatás számára „a függetlenség, a meritokrácia, a hatékonyság és az elszámoltathatóság elvén alapuló működéshez” szükséges feltételeket. Hangsúlyozták, az illetékes hatóságok többé nem hunyhatnak szemet a „figyelmeztető jelek” felett, és haladéktalanul merész reformokat kell végrehajtaniuk a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséért.
A Romániai Bírák Fóruma szerint a 2022-ben elfogadott új igazságügyi törvények a rendszer hanyatlásához vezettek. A szervezet valós reformokat sürget, az Európai Unió Bírósága határozatainak, illetve a fontosabb európai és nemzetközi szervezetek – köztük a Velencei Bizottság és az OECD 2 ajánlásainak gyakorlatba ültetésével.
Nicușor Dan: felkérem a bírákat és ügyészeket, hogy írjanak nekem a problémáikról
Nicușor Dan államfő felkérte szerdán a bírákat és ügyészeket, hogy forduljanak személyesen hozzá a munkájuk gyakorlása közben adódó problémáikkal – írja az Agerpres hírügynökség.
Az elnök Facebook-bejegyzésben reagált a Recorder oknyomozó portál romániai igazságszolgáltatásról készített tényfeltáró videóriportjára, amely szerinte a közvélemény számára érthető módon taglal fontos kérdéseket.
„Most az a legkönnyebb, hogy felháborodunk és általánosítunk. Ennél sokkal nehezebb megoldani az igazságszolgáltatási rendszer problémáit” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a korrupció elleni küzdelem lanyhulásának politikai okai vannak, mint ahogyan a főügyészek kinevezésének hátterében is a politikum áll. „A társadalom már régóta beszél az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról, az igazságügyi minisztérium részéről azonban nem látni valódi hajlandóságot ezek megoldására” – írta az államfő. Hozzátette, a Recorder anyagában ismertetett eseteket ki kell vizsgálni, a vétkeseket pedig felelősségre kell vonni, de ez is az igazságszolgáltatás dolga, amelynek bizonyítékokat kell gyűjtenie mindenre. „Mert a Recorder anyagában vannak egyértelmű tények, de elhangzanak vélemények is, amelyeket bizonyítani kell” – szögezte le.
Bejegyzésében az államfő néhány kérdést is megfogalmazott. Például, hogy hány bejelentés született a rendszeren belül a videóriportban ismertetett tettekről, hányan kezdeményeztek eljárást ezekben az ügyekben, miért csak három bíró és ügyész vállalta arccal és névvel a nyilatkozatot, vagy, hogy miért nem volt kihívója Lia Savoneának a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségéért kiírt versenyben.
Nicușor Dan kitért arra is, hogy jelentés készül a romániai igazságügyi rendszer problémáiról, és felhívást intézett a bírákhoz és ügyészekhez, hogy forduljanak közvetlenül hozzá a munkájuk gyakorlása közben adódó problémáikkal. „Biztosítom őket, hogy személyesen elolvasom, amit írnak” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy a rendszerben dolgozóknak is aktívan ki kell venniük a részüket a problémák megoldásából.
LAPZÁRTAKOR: az események hatására Kolozsváron a törvényszék épülete előtt, valamint Bukarestben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács székhelyénél is tüntetések zajlottak, a kolozsvári tüntetők többek között azt skandálták, hogy „független igazságszolgáltatást akarunk", és a mobiltelefonjaik fényeit a magasba emelve világítottak.
