Rengeteg vívmánya és grandiózus hatása ellenére A Hold asszonyát (Frau im Mond) hiába tekintik 1929 Űrodüsszeiájának, mégsem maradt akkora sci-fi ikon, mint a rendező magnum opusa, a Metropolis. Fritz Lang utolsó némafilmje mégis a sci-fi műfaj egyik alapkövének számít.
Bár mára rég letűnt a sci-fi fénykora, a műfaj hatásának jelentősége kétségtelen. Az első sci-finek számító Utazás a holdba (1902, rendező: Georges Méliès) a korai filmművészet egyik legikonikusabb darabja, egyben az első regényadaptációk és az animációs technikákat alkalmazó filmek egyike. Emellett ott sorakoznak az olyan remekművek is, mint például a 2001: Űrodüsszeia (1968, rendező: Stanley Kubrick), amely tele van a mai napig megválaszolatlan kérdésekkel, és megjelenése után 55 évvel is páratlan élményt nyújt a néző számára.
Előfordul azonban, hogy a film képes inspirációt kínálni az élet többi területén: technológiafejlesztések prototípusai, új ötletek, megoldások különféle problémákra. Bár a filmekben felvázolt számos ötletről kiderül, hogy nem igazán kivitelezhető vagy éppen értelmetlen (mint a repülő autó minden második sci-fiben), gyakran találkozhatunk korszakalkotó ötletekkel is: A Hold asszonya például nagyban hozzájárult a rakéták és az űrkutatás fejlesztéséhez a 20. században.
Fritz Lang neve a filmtörténet egyik legfontosabbja: a múlt század első felének talán legnagyobb filmrendezője, s bár a neve hallatán legtöbbünknek inkább a Metropolis (1927) vagy a szintén műfaj-meghatározó M (1931) jut az eszébe, kevésbé ismert alkotásai között is találhatunk mérföldkőnek számító filmeket. Utolsó némafilmje, A Hold asszonya (1929) a rendező akkori felesége, Thea von Harbou Die Frau im Mond című novelláján alapul. A történet a Holdon található arany megszerzése köré épül, de szerelmi szál is fontos része a történetnek. A film sokban hasonlít Lang előző filmjeihez, ebben is szerepet kapnak bűnözők és kémek, ahogyan a Lang alkotásaira jellemző képi világ is tetten érhető. A legfontosabb részét viszont a filmben ábrázolt technológiai fejlesztések adják: itt szerepel legelőször a kilövés előtti visszaszámlálás vagy a tartószerkezetről való indítás, de olyan innovatív ötletek is, mint a többlépcsős rakéta vagy a horizontálisan fekvő utasok.
A filmet aztán 1933 és 1945 között betiltották, ugyanis a benne megjelenő rakéta túl sok hasonlóságot mutatott a nácik V–2-es rakétaprojektjével. Az első ilyen rakéta alsó részén szerepel is egyébként a filmre utaló, nőalakot és a Holdat ábrázoló rajz. A Hold asszonya nagy hatással volt az űrversenyre, de számos hollywoodi film is belőle inspirálódott. Így aztán, bár nem lett olyan népszerű, mint későbbi társai, az egyik első űrutazásról szóló filmként hatása megkérdőjelezhetetlen.
Kép forrása: Filmposter Archiv
