KOVÁCS MEDÁRD
AI szemüveg vs. demencia
Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, hogy mostanában minden az AI-ról szól. Vagy pozitív, vagy negatív kontextusban, de folyamatosan beszélünk róla. Mindenesetre az biztos, hogy a technológiában rengeteg lehetőség rejlik. A londoni székhelyű CrossSense Ltd. szociális vállalkozás dolgozói valószínűleg egyetértenének ezzel az állítással, hiszen pont a napokban nyertek fejlesztői díjat arra a szemüvegre, amely az AI segítségével segít a demenciával küzdőknek. De hogyan lehetséges ez? A szemüvegek képesek elsajátítani a felhasználók szokásait, folyamatos emlékeztetőket adni, és végig segítik őket összetettebb és bonyolultabb folyamatokon. A fejlesztőknek az a céljuk az eszközzel, hogy megkönnyítsék a demenciával élők mindennapjait.
Noé megirigyelné
Sokan azt mondják, hogy túl későn születtünk ahhoz, hogy felfedezzük a Földet, és túl korán, hogy feltárjuk az űrt. Egyre biztosabb, hogy a mondat első fele nem igaz, hiszen igenis van még, mit felfedezni körülöttünk. Két hete arról írtunk, hogy új dinoszauruszfajt fedeztek fel. Nemrég kutatók bukkantak rá nem kevesebb mint tíz új, ma is élő fajra kambodzsai mészkőbarlangokban. Egészen pontosan hat gekkófajt, két vízicsigát és két új százlábúfélét azonosítottak. A felfedezést vezető kutatók szerint ez azért lehetséges, mert a barlangokban és mészkőtömbökben élő rendszerek apró ökoszisztémákként működnek – mintha „kis laboratóriumokban” folyna az evolúció. Minden egyes barlang és domb fejlődött évmilliók alatt, így olyan fajok alakultak ki, amelyek csak ott léteznek. Persze ezeket az apró területeket mostantól különös figyelemmel kell védeni ahhoz, hogy ezek a fajok fennmaradhassanak. Úgy tűnik, hiába tudtuk gyermekkorunk kedvenc képeskönyvében szereplő állatait felsorolni oda-vissza, lassan újakat kell tanulnunk.
Még nagyobb lépés
Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek – mindenki ismeri Neil Armstrong híres mondatát, amit akkor mondott, amikor 1969-ben először lépett a Hold felszínére. Bár azután egészen 1972-ig az emberiség többször is járt a Holdon, azóta, az elmúlt több mint ötven évben senki. Ez most megváltozni látszik, hiszen április 2-án a NASA felküldte legújabb, Orion nevű űrhajóját, rajta négy pilótával: Reid Wisemant, Victor Glovert, Christina Koch-t és a kanadai Jeremy Hansen-t. A küldetés azért is különleges, mivel a történelem során az emberiség most kerül a legmesszebb a Földtől, hiszen a legénység teljesen megkerüli a Holdat. Az utazás egyébként összesen tíz napig fog tartani, és közben számos kísérletet ejtenek meg, amelyekben azt vizsgálják, milyen kihívásai lehetnek a Holdra való látogatásnak, illetve későbbi marsi akciónak. A Holdra legközelebb 2028-ban, az Apollo 3 küldetésben terveznek ismét visszatérni.
Lock in Mozarttal
Biztosan mindenki hallott már arról, hogy a klasszikus zene segíthet a koncentrációban. Ez van, akire igaz is, van, aki viszont pár perc után azon kapja magát, hogy a legnagyobb bécsi karmestereket megszégyenítő módon kapálózik. Egy biztos: azok az amszterdami diákok, akik a Concertgebouw koncertterembe járnak tanulni, az előbbi kategóriába tartoznak. De miről is van szó? Az előbb említett koncertterem egyes délutánokon Amszterdamban közösségi tanulókoncerteket szervez, ahová bárki bemehet ingyen tanulni. A szimfonikus zenekarok klasszikus zeneműveket játszanak a színpadon, amíg a vörös bársonyszékekben az egyetemisták a laptopjaikkal és a füzeteikkel koncentrálnak. A zene célja most nem az, hogy a közönség figyelmét elvegye, hanem hogy segítse a diákok koncentrációját. A szervezők szerint – akik egyébként a Covid után kezdték el ezeket az alkalmakat szervezni – újabban rengeteg diák látogatja meg a hivatalos koncertjeiket azok közül, akik délutánonként a koncertterembe járnak tanulni, szóval a tanulás mellett ezek az alkalmak még a klasszikus zenét is közelebb hozzák a fiatalabb generációkhoz.
Palackból gyógyszer
Valószínűleg mindenki otthonában van legalább egy zsáknyi PET-palack, ami csak arra vár, hogy végre valaki visszaváltsa őket. Erre bátorítunk mindenkit, hiszen amellett, hogy ezzel rengeteg szeméttől kímélhetjük meg a környezetünket, akár emberi életeket is menthetünk. De hogyan? Az Edinburgh-i Egyetem kutatóinak sikerült műanyag flakonokból olyan gyógyszert előállítani, ami csökkentheti a Parkinson-kór olyan tüneteit, mint a remegés, merevség vagy a lassú, koordinálatlan mozgás. Genetikailag módosított baktériumokat (E. coli) használtak arra, hogy a műanyag hulladékot gyógyszerré alakítsák. Ez az első alkalom, hogy természetes, biológiai folyamat segítségével műanyagból idegrendszeri betegség kezelésére szolgáló gyógyszert hoztak létre. Természetesen az egész még csak gyerekcipőben jár, és az eljárás is rettenetesen drága, de ha sikerül elkezdeni gyártani ezeket a gyógyszereket, talán egy teljesen új bioiparág is létrejöhet.
