Huszonnyolc év után újra a világ színpadán a magyar női kosárlabda-válogatott

magyar női kosarasok
FOTÓ: MKOSZ.HU
Van valami különös abban, amikor egy történet 28 év után folytatódik. A magyar női kosárlabda-válogatott 1998-ban Németországban szerepelt legutóbb világbajnokságon, szeptember 4-én pedig ugyanebben az országban, Berlinben újra nekivág a világ legjobbjai közötti kalandnak. A körülmények természetesen megváltoztak, a célok azonban aligha: a magyar csapat nem csupán résztvevő szeretne lenni, hanem továbbjutna a csoportjából, és minél messzebbre jutna a szeptember 13-ig tartó tornán.

A visszatérés önmagában történelmi pillanat, de a berlini világbajnokság ennél is többről szólhat. A női kosárlabda az elmúlt években látványosan közelebb került a nemzetközi sport főáramához. Az amerikai WNBA növekvő népszerűsége, a sztárjátékosok köré épülő egyre nagyobb figyelem és a nemzetközi mezőny kiegyenlítettebbé válása mind azt jelzik: a sportág helyzete változóban van. 

A 2024-es párizsi olimpián az Egyesült Államok ugyan ismét aranyérmes lett, Franciaország azonban mindössze egyetlen ponttal maradt le az olimpiai bajnoki címről. A 67:66-os döntő megmutatta: az amerikai fölény továbbra is létezik, de már korántsem feltétlenül jelent könnyed diadalt.

A világbajnokságon mindenesetre ismét az Egyesült Államok számít a legnagyobb favoritnak. Az amerikaiak 1953 óta tizenegy alkalommal nyerték meg a tornát, és négyszeres címvédőként érkeznek Berlinbe. A csapat körül ugyan akadtak jelentős hiányzók, az új generáció vezérei – Caitlin Clark, Paige Bueckers és Angel Reese – mellett a rutinos Breanna Stewart továbbra is olyan erőt képvisel, amely alapján nehéz lenne másnak adni a favorit szerepét. A franciák, a spanyolok, a belgák, az ausztrálok, a kínaiak és a házigazda németek azonban egyaránt éremről álmodnak.

A magyar válogatott számára ugyanakkor nem feltétlenül ezeknek a nagyhatalmaknak a megszorongatása lesz az elsődleges feladat. A B csoportban Franciaország mellett Nigéria és Dél-Korea vár Völgyi Péter együttesére, vagyis a továbbjutásért elsősorban ezekkel a csapatokkal kell felvenni a versenyt. A nyitány rögtön a lehető legkeményebb: szeptember 4-én este az olimpiai ezüstérmes Franciaország ellen lép pályára a magyar csapat. Egy nappal később Nigéria, szeptember 7-én pedig a Koreai Köztársaság következik.

Papíron a franciák ellen lehet a legkevesebb keresnivalónk, a másik két találkozó viszont már egészen más történet. A FIBA legfrissebb erősorrendjében a magyar válogatott a 11. helyre lépett előre, két pozíciót javítva korábbi helyezésén. A nemzetközi szövetség szakírói külön kiemelték Juhász Dorka formáját, valamint azt, hogy a közvetlen riválisoknál fontos hiányzók nehezíthetik a felkészülést. Nigéria a felkészülési mérkőzéseken felemás teljesítményt nyújtott, Dél-Korea pedig elveszítette egyik legfontosabb magasemberét. Mindez azt jelenti, hogy a magyar csapat előtt nem csupán a továbbjutás, hanem akár a csoport második helyének megszerzése is reális lehetőségként rajzolódik ki.

Ehhez persze előbb össze kell állnia a csapatnak. A felkészülést sérülések nehezítették: Dubei Debóra távollétével a szakmai stáb még számolt, Varga Alíz és Dombai Réka kiesésére azonban már menet közben kellett reagálnia. Völgyi Péter ezért taktikai változtatásokra is kényszerült, nagyobb szerepet szánva a magasembereknek. A kapitány számára a felkészülés így nem csupán a formaidőzítésről, hanem az új szerkezet begyakorlásáról is szólt. A csapat az elmúlt napokban már pályára is lépett, és a németországi felkészülési mérkőzések újabb fontos állomást jelentettek. A cél egyértelmű volt: mire szeptember 4-én este feldobják a labdát Berlinben, minden apró részletnek a helyére kell kerülnie.

Mert a magyar válogatott ugyan 28 év után tér vissza a világbajnokságra, de nem nosztalgiázni érkezik. 1998-ban szintén Németországban rendezték a tornát, akkor a magyar csapat tizedikként zárt, és Dél-Koreát 71:65-re legyőzte a csoportkörben. Most új történet kezdődik, más játékosokkal, más célokkal és jóval nagyobb mezőnyben.

A berlini vb-re ugyanis már 16 csapat érkezik, négy négyes csoportban. Az első helyezettek egyből a negyeddöntőbe jutnak, a második és harmadik helyezettek pedig újabb mérkőzésen harcolhatják ki a legjobb nyolc közé kerülést. Vagyis a magyarok számára már két jó csoportmérkőzés is elég lehet ahhoz, hogy a részvétel történelmi ténye után újabb fejezetet írjanak a válogatott történetében.

A kérdés most már csak az, hogy a 28 évvel ezelőtti németországi vb-emlékekből mennyit lehet átmenteni 2026 Berlinjébe – és hogy a magyar női kosárlabda-válogatott képes lesz-e a visszatérést egyben újabb előrelépéssé is változtatni. (S. B.)

A MAGYAROK VB-KERETE

Aho Nina, Kányási Veronika (mindketten Diósgyőr), Dúl Panka (Győr), Josepovits Kinga, Studer Ágnes, Török Ágnes (mindhárman Pécs), Juhász Dorka (Galatasaray, török), Lelik Réka (csapat nélküli), Rátkai Eszter (Szekszárd), Széki-Barnai Judit (Cegléd), Takács-Kiss Virág (Valencia, spanyol), Turner Yvonne (csapat nélküli).

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek