KOVÁCS MEDÁRD
Az ultrahang mentheti meg a sünöket?
Ha sünökre gondolunk, általában egyből a tüskéik jutnak eszünkbe, amivel ezek az apró állatok megvédik magukat a rájuk leselkedő veszélyektől. Hosszú tüskéik ellenére az európai sünök nagyon is sérülékeny állatok. Az elmúlt 10 évben az állományuk körülbelül 30%-al csökkent, így védett fajnak nyilvánították őket. A települések folyamatos terjeszkedése feldarabolta a sünök élőhelyét, így arra kényszerítve őket, hogy gyakran átbandukoljanak az úttesten, a kocsiknak teljesen kiszolgáltatva. Egyes kutatások szerint a sünök egyharmada kocsikerekek alatt végzi. Na, de mit lehet tenni a szegény sünikért? Az Oxfordi Egyetem kutatói a napokban kimutatták, hogy a sünök, az emberrel ellentétben, képesek hallani a nagyon magas frekvenciájú ultrahangot. Így ha az autók valamilyen formában magas frekvenciájú ultrahangot bocsátanának ki, akkor vissza lehetne szorítani ezeknek a végzetes baleseteknek a számát. Sophie Lund Rasmussen, a kutatás vezetője szerint a következő lépés az, hogy az autóiparral karöltve kifejlesszenek ilyen eszközöket.
Műanyag, ami megmentheti a világot
Mind tudjuk, hogy a műanyagok mennyire tartósak. Míg egy gyümölcs pár nap alatt elrohad, egy átlagos műanyagpalack lebomlása minimum 450 év, sőt a szatyrok 200–1000 év alatt tűnhetnek el a környezetből. Nagyrészük nem is bomlik fel teljesen soha, csupán mikroműanyaggá válnak, ami aztán bejut az élőlények, köztük az ember szervezetébe. Azonban nemrég talán megoldást találtak erre a problémára. Japán kutatók kifejlesztettek egy új típusú műanyagot, ami sós vízben rövid idő alatt teljesen lebomlik. Anélkül, hogy belemennénk mély tudományos magyarázatokba, röviden az anyag úgynevezett „sóhidakkal” összekapcsolt molekulákból áll. Ezek az összekapcsolódások száraz körülmények között stabilak, de sós víz hatására felbomlanak. A kutatók szerint az új anyag legfontosabb előnye az, hogy lebomlásakor nem keletkezik mikroműanyag, hiszen a lebomlás után visszamaradó anyagok többek között foszfort és nitrogént tartalmaznak, amelyek természetes tápanyagként jelenhetnek meg a környezetben. A tudósok szerint még hátravan néhány évnyi fejlesztés az anyagot illetően, de ha minden jól megy, rövidesen elkezdhetik gyártani az új anyagból készült csomagolásokat.
Igazi megbecsülést kaphatnak a pályakezdő művészek
Világszerte probléma az a jelenség, hogy a művészet nincs eléggé megfizetve. Sok művész, aki szabadúszóként dolgozik, nem ritkán egyik hónapról a másikra evickél. Talán fiatalként sem ez a legvonzóbb pálya. Egy olyan világban, ahol a mindennapi megélhetés is komoly fejtörést okoz sokaknak, a legtöbben nem tudják megfizetni a művészetet, hiszen fontosabb, hogy étel legyen az asztalon, minthogy új festmény lógjon a nappaliban. Abban azonban mind egyetérthetünk, hogy a művészekre azért még szükség van. Nem tudna valamit tenni az állam? Írország szerint a válasz az, hogy “de igen, tudna.” A közelmúltban ugyanis véglegessé vált az a kezdeményezés, amelynek keretein belül az Írországban élő bejelentett művészek alapjövedelemben részesülnek. A programban résztvevő közel 2000 művész heti 325 eurót (1655 lejt) kap kézhez. Az ír vezetés ezzel a lépéssel szeretné ösztönözni azokat a művészeket, akik szeretnének teljes munkaidőben művészként dolgozni. Bár a program még nagyon limitált hatókörű, ez a világ első véglegessé tett művészeknek szóló alapjövedelem-programja.
Végre jó kezekbe kerülnek az eladatlan ruhák
Európaszerte nagy fejtörést okoz a hatalmas mértékű pazarlás. Nem csak az élelmiszerpiacon, hanem a divatszektorban is. Rengeteg ruhadarabot nem adnak el, és ahelyett, hogy olyanokhoz kerülnének, akik nem tudják maguknak megengedni azt, hogy új ruhákat vásároljanak, egyszerűen megsemmisítik ezeket. Erre a problémára kívánnak megoldást nyújtani az Európai Bizottság új szabályai, amelyek megtiltják a vállalatoknak, hogy az eladatlan ruhákat és lábbeliket kidobják, megsemmisítsék vagy elégessék. Az EU szerint erre azért van szükség, mert Európában évente a textiláruk körülbelül 4–9%-át semmisítik meg úgy, hogy sosem viselik azokat. Ezzel a lépéssel szeretnék arra kényszeríteni főleg a nagyvállalatokat, hogy olyan alternatívák felé kacsingassanak, mint az újraértékesítés, újrahasznosítás vagy adományozás. Már több civilszervezet is jelezte, hogy segítene az adományok biztos kézbe jutásában.
Új dinoszaurusz fajt fedeztek fel
Valószínűleg mindenkinek volt egy dinómániás időszaka gyerekkorában. Amikor minden dínós rajzfilmet meg kellett nézni, és minden fröccsöntött dinófigurát meg kellett venni, hogy aztán a kisvárosos gyerekszoba szőnyegen az évszázad csatáit játsszuk le velük. Ha most a gyerekkori önmagadra ismertél, akkor egy kicsit biztosan lázba hoz az a hír, hogy nemrég Nigériában, a Szahara sivatag mélyén új dinoszauruszfaj nyomaira bukkantak. A csontok alapján az állat különleges, szablya alakú szarvat viselt a fején, ami valószínűleg színes lehetett. Persze nem mostanában, hiszen a megtalált dínó körülbelül 95 millió évvel ezelőtt járhatta a vidéket. A régészek szerint ez a spinoszauruszok családjába tartozó egyed, főleg halakat ehetett, hiszen a Szahara vidéke akkoriban egy vízzel teli térség volt. A kutatók szerint ez a térség még mindig nagyrészt feltáratlan, ezért érdemes odafigyelni azoknak, akiket lelkesítenek az őshüllők.
