Az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetét értékelte Strasbourgban
Von der Leyen szerint Európa olyan világban keresi a helyét, amelyben egyre élesebb a nagyhatalmi versengés, a gazdasági, energetikai és technológiai függőségeket pedig politikai nyomásgyakorlásra is felhasználják. Az uniónak ezért képesnek kell lennie saját biztonságának garantálására, gazdasági érdekeinek védelmére és demokratikus értékeinek megőrzésére.
A bizottság elnöke az orosz beavatkozás és dezinformáció mellett az ultranacionalista és Európa-ellenes politikai erőkre is figyelmeztetett, amelyek szerinte az európai egység és demokratikus intézmények gyengítésére törekednek. A demokrácia védelmét ezért Európa függetlensége részének nevezte, és az uniós források folyósítását is szorosabban kötné a jogállamisági követelmények betartásához.
Európai Biztonsági Tanács kellene
A beszéd egyik fontos bejelentéseként Von der Leyen az Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolta, amely az Európai Unió (EU) mellett Kanadát, Norvégiát és az Egyesült Királyságot is bevonná a biztonsági együttműködésbe.
Az uniónak saját eljárásrendre is szüksége van a hibrid fenyegetések – köztük a szabotázsakciók, kibertámadások és drónincidensek – kezelésére. A tervezett mechanizmus értelmében valamely tagállam kérésére az uniós országok összeülnének, hogy összehangolják közös válaszukat, megakadályozzák az eszkalációt és mérsékeljék a támadások következményeit.
Von der Leyen Európa saját védelmi képességeinek további fejlesztését is sürgette, és ismét támogatásáról biztosította Ukrajnát. Hangsúlyozta, Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van, az érdemeken alapuló csatlakozási folyamatot pedig tovább kell vinni.
Gáza: fenn kell tartani a kétállami megoldás lehetőségét
A bizottsági elnök a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetről is beszélt, és elfogadhatatlannak nevezte a civil lakosság szenvedését. Hangsúlyozta, az éhezést nem lehet háborús eszközként alkalmazni.
Bírálta az izraeli kormány szélsőséges minisztereinek kijelentéseit, valamint az E1 térségre vonatkozó telepbővítési terveket, amelyek szerinte tovább veszélyeztetik az életképes palesztin állam létrehozását. Az EU-nak továbbra is a kétállami megoldás megőrzésén kell dolgoznia – mondta.
Az EU csökkentené gazdasági függőségét Kínától
Von der Leyen kemény hangot ütött meg Kínával szemben. Közölte, az EU Kínával szembeni árukereskedelmi deficitje már napi egymilliárd eurót tesz ki, amit fenntarthatatlannak nevezett. Szerinte a kínai verseny hatásai már Európa hagyományos ipari központjaiban is közvetlenül érzékelhetők.
Az unió ezért minden rendelkezésére álló kereskedelempolitikai eszközt kész felhasználni a kapcsolatok kiegyensúlyozására, miközben csökkentené Kínától való függőségét a kritikus nyersanyagok területén. Von der Leyen szerint diverzifikálni kell az ellátási láncokat és új kereskedelmi kapcsolatokat kell kialakítani.
Olcsóbb energiára és klímaalkalmazkodásra van szükség
A versenyképesség egyik legsúlyosabb problémájaként az energiaárakat emelte ki. Európa szerinte nem maradhat ipari nagyhatalom, ha vállalatai tartósan magasabb energiaköltségekkel működnek versenytársaiknál. Az EU ezért növelné a helyben előállított energia szerepét, beleértve a megújuló forrásokat, az atomenergiát és a biometánt, gyorsítaná a villamosítást és fejlesztené az európai energiahálózatokat. A cél, hogy 2040-re hatszorosára növeljék a megújulóenergia-kapacitást.
Von der Leyen az idei nyarat az éghajlatváltozás szempontjából „az igazság nyarának” nevezte. Közlése szerint Európában 660 ezer hektárnyi terület égett le, mintegy 12 millió tonna termés veszett oda, és több mint 35 ezer többlethalálozást jegyeztek fel. A bizottság októberben új klímaalkalmazkodási csomagot terjeszt elő, amelyben meghatározzák Európa száz leginkább veszélyeztetett térségét, és külön intézkedéseket készítenek elő a hőhullámok és a vízhiány kezelésére.
MI, gyermekvédelem és lakhatás
A mesterséges intelligenciáról szólva Von der Leyen hangsúlyozta, Európának ki kell használnia a technológia lehetőségeit, de az embernek kell megőriznie a döntés jogát. Az egészségügyet említve úgy fogalmazott, szeretné, ha az orvosok a mesterséges intelligencia (MI) segítségével gyorsabban jutnának hozzá a diagnózishoz szükséges információkhoz, azt viszont nem, hogy robot hozza meg helyettük a döntést. Az EU saját számítási kapacitásainak bővítését tervezi, és Kanadával, valamint az Egyesült Királysággal is együttműködne a fejlett MI-modellek biztonságossá tételében.
A bizottság új szabályozást készít elő a gyermekek online védelmére is. A tervezett intézkedések a közösségi média, a videómegosztók, az online játékok és az MI-chatbotok használatára is kiterjednének, és nagyobb felelősséget hárítanának a technológiai vállalatokra.
Von der Leyen a lakhatási válságot is európai problémának nevezte. A bizottság még idén bemutatná első európai megfizethető lakhatási tervét, amely egyebek mellett az állami támogatási szabályok módosításával segítené a lakás- és diákszállás-építést. A rövid távú lakáskiadás szabályozását is napirendre vennék.
A migráció terén a külső határok megerősítését, a Frontex kapacitásainak növelését és a sikertelen menedékkérelmet benyújtók hatékonyabb visszaküldését szorgalmazta.
Kanada lehetne az EU első társult tagja
Beszéde végén Von der Leyen arra kérte Kanadát, váljon az Európai Unió első társult tagjává. A strasbourgi ülésen jelen lévő Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordulva a bizottság elnöke a történelmi és kulturális kapcsolatokat, a közös demokratikus értékeket és a már meglévő szoros gazdasági együttműködést hangsúlyozta.
Von der Leyen szerint túl kell lépni a CETA szabadkereskedelmi megállapodás keretein, és olyan hosszú távú szövetséget kell kialakítani, amely közös jóléti és gazdaságbiztonsági tér megteremtését szolgálja. Kiemelte: a kezdeményezés nem valamely harmadik ország ellen irányul, hanem Európa és Kanada közös erősségeire épít.
Az EU egyúttal tovább bővítené kereskedelmi kapcsolatait. Von der Leyen felidézte, hogy az uniónak már több mint nyolcvan országgal van kereskedelmi megállapodása, és új, úgynevezett középső folyosó tervét is bejelentette, amely a Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát kötné össze az európai piaccal. A cél az útvonal kereskedelmi forgalmának megháromszorozása és a szállítási idő jelentős csökkentése 2030-ig.
