
Von der Leyen jelentősen megemelné a többéves EU-költségvetést többek között azért, hogy a biztonságra és védelemre irányuló beruházásokat növelni lehessen.
Az EB-elnök szerint az új uniós költségvetés rugalmasabb és átláthatóbb lesz, miközben erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. Az új költségvetés olyan feltételrendszert alkalmaz majd, amely felelős forrásfelhasználást, teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat és világos ösztönzőket garantál. „Ez végső soron a polgárokat szolgálja” – fogalmazott Von der Leyen, hozzátéve, az új rendszer egyedi tervet kínál minden régiónak, ugyanakkor az egész EU közös prioritásaihoz igazodik.
A bizottságnak nem tetszik az EB-elnök vezetési stílusa
A bizottság elképzelései szerint a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló költségvetés körülbelül 2000 milliárd eurót tenne ki – ez mintegy 800 milliárd euróval több, mint a jelenlegi, hét évre szóló költségvetés kerete – ismertette a hirado.hu.
A biztosok lázadása jól mutatja, hogy az európai tisztségviselők mennyire elégedetlenek az elnök tekintélyelvű irányítási stílusával, amely az elmúlt években „elszigetelten” hozott döntésekben nyilvánult meg. A kritikusok szerint ez a vezetési mód merevvé és hibákra hajlamossá tette Brüsszelt.
„Soha nem láttam még ilyen súlyos helyzetet” – mondta egy magas rangú uniós diplomata, aki az elmúlt három költségvetési tárgyaláson is részt vett. „Senki sem tudta, mit kap, vagy mennyit kell fizetnie, egészen az utolsó pillanatig” – írta a Financial Times alapján a Hotnews.
A 2000 milliárd eurós kiadási tervet a nemzeti költségvetésekből, valamint a bizottság által közvetlenül kivetett új adókból (vállalatokat, dohányt és más termékeket érintve) finanszíroznák. A tervet 2027 végéig el kell fogadni.
Az Európai Unió költségvetése – az egyik legösszetettebb és legfeszültebb brüsszeli tárgyalási folyamat – csak akkor léphet érvénybe, ha a 27 tagállam egyhangúlag támogatja, és az Európai Parlament abszolút többséggel jóváhagyja.
Az Európai Parlament is bírálta a tervezetet
A tagállamok elégedetlenségén túl az Európai Parlament is azonnal bírálta a költségvetési javaslatot.
Egy közös nyilatkozatban a hosszú távú költségvetés felelősei – Siegfried Mureșan (EPP, Románia) és Carla Tavares (S&D, Portugália), valamint az „uniós saját források” jelentéstevői, Sandra Gomez Lopez (S&D, Spanyolország) és Danuse Nerudova (EPP, Csehország) – hangsúlyozták: a költségvetési tervezet nem biztosít elegendő forrást a kritikus prioritásokra, számos kulcsprogram veszélybe kerülhet, és a demokratikus ellenőrzés, amelyet az Európai Parlament gyakorol, csorbulhat.
A jelentéstevők szerint a költségvetési tervezet nem biztosít elegendő forrást a kritikus prioritásokra, így például a versenyképességre, kohézióra, mezőgazdaságra, védelemre, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, illetve a fenntartható, mindenki számára működő gazdaságra. „A javaslat kiindulópontja megdöbbentően ambíciótlan” – fogalmaztak a képviselők.
Az Európai Parlament a költségvetés felépítése kapcsán is mély aggodalmát fejezte ki. Siegfried Mureșan így fogalmazott: „Nem fogunk jóváhagyni olyan költségvetést, amely széttöredezett nemzeti terveket támogat, és semmilyen kapcsolatban nincs az európai célokkal. Európának közös vízióra van szüksége – nem 27 külön bevásárlólistára. Az EU valódi költségvetése nem zsugorítható a nemzeti preferenciák legkisebb közös többszörösére.”
Von der Leyen visszautasította a vezetési stílusát érő bírálatokat. „Minden egyes biztossal beszéltem” – mondta az újságíróknak a költségvetési javaslat bemutatása után. Elismerte, hogy sok volt a vita, és nem mindenki volt elégedett, de hozzátette: „Erős támogatás van. A döntés kollegiálisan született meg.”
A bizottság hangsúlyozta, a költségvetés növekedése ellenére a tagállami befizetések nem fognak nőni. Ehelyett a különbséget ún. „saját forrásokból” – azaz uniós szintű adókból – fedeznék, mintegy 400 milliárd euró értékben.
Németország is elutasítja a javaslatot
A Welt értesülései szerint a német kormány úgy véli, a javaslat nem közvetíthető a tagállamok felé. Stefan Kornelius kormányszóvivő közölte: „Ilyen mértékű költségvetési növekedés nem magyarázható meg olyan időkben, amikor a tagállamok komoly erőfeszítéseket tesznek költségvetésük stabilizálására. Ezért nem tudjuk elfogadni a bizottság javaslatát.”
A költségvetés éves kiadási felső határokat és a források felhasználását határozza meg. Mivel Németország a legerősebb gazdaságú tagállam, általában az uniós költségvetés körülbelül egynegyedét finanszírozza.
Stefan Kornelius ugyanakkor elismerte a bizottság reformtörekvéseit és a költségvetés új prioritásokra való irányultságát. Úgy fogalmazott: „ez az út helyes ahhoz, hogy Európát erőssé tegyük a jövő számára”. Hozzátette: „Európa történelmi kihívások előtt áll, és a következő pénzügyi keretnek választ kell adnia ezekre. Javítanunk kell versenyképességünket, és védelmi képességet kell kiépítenünk. Európának globálisan cselekvőképesnek kell lennie.”