A taláros testület hétfőn harmadszorra ült össze, hogy megvitassa a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéknek (ICCJ) az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezet ellen benyújtott alkotmányossági óvását. A döntést azonban a minimálisan szükséges létszám hiánya miatt január 16-ára halasztották, mert a testület nem volt döntőképes. Elemzők a PSD által delegált bírák bojkottjaként értelmezik a helyzetet, miután az említett négy alkotmánybíró a testület egy nappal korábbi, december 28-i üléséről is távozott.
Az alkotmánybíróság tagjai hétfőn harmadjára tárgyalták volna a legfelsőbb bíróságnak az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetet ellen benyújtott alkotmányossági óvását, miután december 10-én egyszer már vitáztak róla, és a döntést december 28-ára, majd 29-ére halasztották.
Ilie Bolojan miniszterelnök december 2-án kormányzati felelősségvállalással nyújtotta be ismét a parlament elé a tervezetet a korábban alkotmányellenesnek minősített változat helyett, amelyet a két ház együttes ülésén el is fogadott. A jogszabálynak a tervek szerint január elsejétől kellett volna hatályba lépnie, a legfelsőbb bíróság azonban alkotmányossági óvást emelt ellene.
A Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról), és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.
A legfelsőbb bíróság azonban akkor is alkotmányossági óvást emelt a tervezet ellen, arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené. Az alkotmánybíróság - amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform - október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntésében formai okokra hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.
A kormány decemberben - immár a CSM elutasító véleményezését megvárva – terjesztette ismét a parlament elé a tervezetet. A december 2-án benyújtott változat annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne.
A bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós forrásokat.
A bojkottálók sérelmezik, hogy munkaszüneti napon kellett dolgozniuk
Az a négy bíró – Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – nem jelent meg a hétfői ülésen, akiket a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt a testületbe. Vasárnap a testület szintén az ő távozásukat követően vált határozatképtelenné – összegzi az Agerpres. A döntéshez hat alkotmánybírónak kellett volna jelen lennie az ülésen.
A négy alkotmánybíró hatástanulmányt kért a törvénytervezetről, ezért követelték az ülés elhalasztását. Simina Tănăsescu, a testület elnöke hétfői nyilatkozatában erre reagálva leszögezte, az alkotmánybíróság jelenlegi joggyakorlata értelmében a hatástanulmány nem releváns egy törvénytervezet alkotmányossági vizsgálata során.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter hétfőn közölte, hogy az alkotmánybíróság nem kérte fel a minisztériumot a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet hatástanulmányának elkészítésére. A Digi24-nek nyilatkozó tárcavezető elmondta, hogy maga is a sajtóból értesült a hatástanulmány elkészítésére vonatkozó lehetséges kérésről. Hozzátette: kész együttműködni, ha az általa vezetett tárca konkrét kérést kap.
A négy alkotmánybíró hétfőn közleményben indokolta, miért bojkottálta az Alkotmánybíróság üléseit a bírák és ügyészek nyugdíjreformjáról szóló ügyben. Állításuk szerint a tárgyalást szokatlanul gyorsan, ráadásul munkaszüneti napra tűzték ki, a jelentés hiányos volt, és jogszerűen kérték a halasztást. Szerintük nem az Alkotmánybíróság működését akarták megbénítani, hanem a törvény betartását és az alapos mérlegelést védték.
Miruţă: ne űzzenek csúfot a rendszerből!
Radu Miruță miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter a törvénytervezetet illető döntés elhalasztásának bejelentését követően éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmánybírósággal szemben. „Nem lehet, hogy alkotmánybíróként kétszer is határozatképtelennné tegyél egy ülést, amelynek a napirendjén olyan téma megvitatása szerepel, amely Romániára nézve jelentős következményekkel jár. Bíráskodjanak és vállalják a felelősséget, ne űzzenek csúfot a rendszerből” – fogalmazott Miruță, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) minisztere.
Abrudean: a kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak
A különnyugdíjak reformjával kapcsolatos alkotmánybírósági döntés ismételt halasztása nem válhat akadályoztatási stratégiává – jelentette ki hétfőn Mircea Abrudean, a szenátus elnöke.
A liberális politikus a Facebookon közzétett bejegyzésében leszögezte: tiszteletben tartják az alkotmánybíróság szerepét, de Romániának szüksége van egy világos döntésre, amely lehetővé teszi a reformok folytatását. „A nyugdíjreform véget vet a kiváltságoknak, és ez valószínűleg sokak számára zavaró. Nem engedhetjük meg a politikai játszmákat, különösen amikor ilyen nagy a tét” – fogalmazott.
A felsőház elnöke kijelentette: sem Ilie Bolojan miniszterelnök, sem a PNL nem enged a nyomásgyakorlásnak, függetlenül attól, hogy az a politikum vagy az állami intézmények részéről érkezik. A politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha akadályoztatják a nyugdíjreformot, Románia jelentős uniós forrásoktól eshet el.
AUR: a kiváltságok továbbra is érintetlenek
A kiváltságok továbbra is érintetlenek, a románok elszegényedése pedig folytatódik - reagált hétfőn a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az alkotmánybíróság bejelentésére.
Az ellenzéki alakulat sajtószóvivője, Ștefăniță Avrămescu képviselő szerint „semmi újdonság nincs a halasztásban”. „Nem várhatjuk el az alkotmánybíróságtól, hogy mondjon le kiváltságaikról” – fogalmazott.
„Csaknem négy hónapja hitegetik az embereket a reformokkal és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló mesékkel. Mit ért el eddig az úgynevezett reformkoalíció? Egyáltalán semmit. A kiváltságok továbbra is érintetlenek, a románok elszegényedése pedig folytatódik” – jelentette ki.
Csoma Botond: megdöbbentő és elfogadhatatlan a bojkott
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője, képviselőházi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva kiemelte: megdöbbentőnek tartja, hogy bírák bojkottálják az alkotmánybíróság működését. Rámutatott: a helyzet előzmény nélküli az alkotmánybíróság – 1992-es – létrehozása óta.
„Arra volt már példa a korábbiakban, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozott, amelyek inkább jogalkotói hatáskörbe tartoztak volna, azaz, úgy járt el, mintha a parlament harmadik háza lett volna, arra viszont, hogy a döntés meghozatalát úgy kerüljék el, hogy nem mennek be dolgozni, vagy távoznak a munkahelyükről, nem volt precedens” – mondta Csoma Botond. Úgy vélte, ez megengedhetetlen magatartás, és nagyon komoly kérdéseket vet fel. Az alkotmánybíróság határozatai véglegesek, meghozatalukat követően nincs jogorvoslati lehetőség. Ugyanakkor, pontosan azért, mert a testület az alaptörvény védelmének legfőbb intézménye, az Alkotmány 145. cikke egyértelműen kimondja: a bírák függetlenek a mandátumuk gyakorlásában, és nem távolíthatók el tisztségükből mandátumuk ideje alatt – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A kilenc tagú testületben három bírót az államfő, hármat a szenátus, hármat pedig a képviselőház nevez ki. A kinevező testület azonban nem hívhatja vissza a bírák.
Orban: a koalíciót bomlasztó PSD-t ki kell tenni a kormányból
Elemzők szerint nem véletlen, hogy azok a bírák akadályozzák az alkotmánybíróság döntését, akiknek kinevezése a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) kötődik: a PSD számításai szerint a pártnak előnyére válik, ha a liberális (PNL) pártelnök-kormányfő Ilie Bolojannak minél több politikai fiaskóban van része. Úgy vélik, amennyiben a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételeit módosító törvénytervezet elbukik, azáltal Bolojan politikai támogatottsága, népszerűsége is gyengül. A stratégia azonban téves – hangsúlyozzák - ugyanis a PSD saját szavazótábora is azt szeretné, ha érvénybe lépne a törvény, amely megnyirbálná a kiváltságokat.
Hétfői nyilatkozatában Ludovic Orban is élesen bírálta a PSD-t, és kijelentette, hogy a pártot ki kell zárni a kormányból. A volt liberális miniszterelnök szerint a bojkott azt mutatja, hogy az Alkotmánybíróságon többség alakult ki a törvény alkotmányosságának elismerése mellett, ezért a PSD-s bírák kétségbeesett eszközhöz nyúltak a döntés elhalasztása érdekében. Hangsúlyozta, hogy ez a taktika hosszú távon működésképtelen, mert a többség a következő, határozatképes ülésen is érvényesülni fog, és a döntést nem lehet tartósan blokkolni anélkül, hogy az Alkotmánybíróság működését teljesen megbénítanák.
Orban szerint a PSD-s bírák ezzel a „közellenség” szerepbe helyezik magukat a román társadalom szemében, miközben akciójuk gyakorlatilag értelmetlen. Úgy ítéli meg, mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a PSD belülről bomlasztja a kormánykoalíciót, ezért szerinte előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a párt eltávolítása a kormányzásból.
