A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvényjavaslatot szeptember elején a legfelsőbb bíróság támadta meg az alkotmánybíróságon. Jelenleg a bírák és ügyészek jellemzően 48–49 éves korban vonulnak nyugdíjba, átlagnyugdíjuk pedig meghaladja a 24 ezer lejt. Azok, akik vezetői tisztséget töltöttek be, akár 35–40 ezer lejes juttatást is kapnak.
A kormány által benyújtott törvénytervezet tízéves átmeneti időszakkal számol, amelynek végére a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedne. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 évről 35 évre nőne, a nyugdíjak összege pedig az utolsó nettó fizetés 100 százaléka helyett annak 70 százalékára csökkenne. Az Európai Unió tagállamaiban a bírák nyugdíjkorhatára jellemzően 62 és 67 év között mozog.
A szavazás szoros volt, a kilenc alkotmánybíró közül öten szavaztak a nyugdíjak reformja ellen. Az ötből négyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelölte: Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Marian Busuioc. Az ötödik, Mihaela Ciochină, akit Klaus Iohannis volt elnök nevezett ki, szintén a reform ellen szavazott.
PSD-PNL csörte a „hogyan továbbról”
A PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kijelentette: a koalícióban javasolni fogja egy munkacsoport gyors megalakítását, amelyik új törvénytervezetet dolgozna ki a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról.
Úgy tűnik azonban, Ilie Bolojan nem értett egyet Sorin Grindeanu javaslatával. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy egy munkacsoport létrehozása csak hátráltatná az új törvény gyors elfogadását, és határozottan elutasította az ötletet, hozzátéve, hogy inkább személyesen kívánja irányítani a bírói nyugdíjak reformját.
A vita végén a szociáldemokraták elhagyták a keddi koalíciós egyeztetés helyszínét. Az ülés ugyan folytatódott, de a PSD képviselői – Sorin Grindeanu, Marian Neacșu és Daniel Băluță – már nem vettek részt rajta.
Mint korábban írtuk, az alkotmánybíróság hétfői döntését követően a koalíció vezető politikusai közül többen is úgy nyilatkoztak: ha a taláros testület formai okokra hivatkozva utasítja vissza a kormány javaslatát, akkor a formai követelményeknek teljes mértékben megfelelő új tervezetet nyújtanak be. Ha viszont a taláros testület ennek ellenére ismét elutasítja a kezdeményezést, nem kizárt, hogy sor kerül népszavazás kiírására.
A referendumot – az alkotmány értelmében – a parlament vagy az államfő is kezdeményezheti. Ha a népszavazás érvényes és eredményes, tehát a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százaléka részt vesz rajta, és minimum 25 százalékuk a különnyugdíjak módosítása mellett voksol, a parlament végrehajthatja a változtatást. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság szerepe csupán arra korlátozódik, hogy megállapítsa a népszavazás érvényességét és eredményességét, de érdemben nem emelhet kifogást a különnyugdíjak szabályozásának módosítása ellen.
Nicușor Dan: kizárt, hogy valamelyik párt kilépjen a koalícióból
Nicușor Dan államfő kizártnak tartja, hogy a közeljövőben bármelyik párt kilépjen a kormánykoalícióból. Az Antena 1-nek adott interjúban úgy fogalmazott: a jelenlegi koalíciót alkotó pártok olyan időszakban vállalták a kormányzást, amikor mindegyikük számára kényelmesebb lett volna az ellenzéki szerep. Ez azt bizonyítja szerinte, hogy felelős pártok, és bár vannak véleménykülönbségek, tisztában vannak a felelősségükkel, és közösen vállalták a kormányzást egy nehéz időszakban. Hozzátette, elméletileg lehetséges lenne, hogy egy párt kilépjen a kormányból, de továbbra is támogassa azt a parlamentben, ám szerinte erre nem kerül sor.
Csak a különnyugdíjak miatt 230 millió eurót blokkol Brüsszel
A költségvetési hiány csökkentése és a társadalmi egyenlőség előmozdítása mellett Romániának az uniós elvárásoknak is meg kell felelnie. Ennek a mérföldkőnek az elérése pedig hozzáférést biztosítana azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyekre az ország minden korábbinál nagyobb szükséget szenved – írja a Szabad Európa abban a háttércikkben, amelyben az Alkotmánybíróság döntésének következményeit taglalja.
Ha a különnyugdíj módosítására vonatkozó törvénytervezet nem lép életbe, Románia elveszítheti azokat az uniós forrásokat, amelyek odaítélését ehhez a reformhoz kötötték. A Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia Terv (PNRR) előírja a nyugdíjrendszer átszervezését, amelynek célja egyrészt a nyugdíjak közelítése a járulékalapú rendszer elvéhez, másrészt a közpénzből finanszírozott nyugdíjak esetében a méltányosság elvének érvényesítése.
„Egészen pontosan 869 millió euróról van szó, amelyet az ország a PNRR keretében kapna meg. Ezt az összeget azonban már május óta blokkolják, Ilie Bolojan miniszterelnök szerint ebből 230 millió euró kizárólag a különnyugdíjak ügye miatt nem érkezhetett meg” – derül ki a cikkből.
Másfelől az alkotmánybírósági döntés azt az üzenetet is közvetíti a választók – adófizetők - felé, hogy az állam képtelen orvosolni egy régóta fennálló igazságtalanságot: a „különleges nyugdíjak” néven ismert szolgálati nyugdíjak ugyanis nem járulékalapúak – összegez a szerző.
