A deficitcsökkentő kormányzati intézkedések sorában kidolgozott nyugdíjreform ellen a legfelsőbb bíróság (ICCJ) emelt óvást. A legfőbb instancia szerint az igazságszolgáltatás függetlensége csorbulna azáltal, ha - a jogszabály előírásai szerint - a bírák és az ügyészek utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett, és nekik is fokozatosan 65 évre emelkedne a nyugdíjkorhatáruk a jelenlegi 48-ról.
A legfelsőbb bíróság érvei szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy nem kevesebb mint 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket – írja az Agerpres.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.
A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett - sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is jelentős összegű lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.
Bolojan különben szóvivőjén keresztül közölte: csak azután reagál az alkotmánybírósági döntésre, miután a testület kiadja az indoklást.
Nicuşor Dan államfő viszont nyilatkozott: a törvénymódosítási javaslat nem a bírák és ügyészek ellen irányul, hanem azt az abnormális előírást hivatott kijavítani, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíj összege megegyezzen a fizetésével – mondta.
A koalíciót alkotó mindegyik párt felvállalta a bírák és ügyészek különnyugdíjának reformját, így az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően megszövegeznek egy újabb törvénytervezetet, szem előtt tartva a testület döntését - jelentette ki.
Újrakezdik az eljárást, vagy népszavazást írnak ki
Az alkotmánybírósági döntés indoklásában foglaltak függvényében a kormány ismét a parlament elé terjesztheti a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeiről szóló törvénytervezetet, sőt akár újból felelősséget vállalhat érte a parlamentben - nyilatkozta hétfőn Mircea Abdrudean, a szenátus nemzeti liberális párti elnöke is.
Ugyanez az álláspontja a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének, Dominic Fritznek. Véleménye szerint, ha csak formai okokra hivatkozik a taláros testület, újra be kell nyújtani a tervezetet. Ha azonban tartalmi okok miatt utasították el, akkor az USR javasolni fogja egy alkotmánymódosító népszavazás kiírását.
Fritz hangsúlyozta, a kormánynak nem szabad megtorpannia, folytatnia kell a kiváltságok felszámolását, tovább kell vinnie a különnyugdíjak eltörlésére irányuló kezdeményezését. “A nép többsége követeli ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését, és nekünk, a pártoknak, kötelességünk megoldást találni erre” – jelentette ki.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpresnek kifejtett véleménye szerint a kormánynak újra kell indítania a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezet jogalkotási eljárását. Úgy tudja, formai okok húzódnak a visszautasítás hátterében, az alkotmánybírók szerint a kormány nem biztosított harminc napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) a tervezet véleményezésére.
Kelemen szerint, ha ezt a határozat indoklása is megerősíti, akkor a kormánynak újra kell indítania az eljárást. Az RMDSZ elnöke szerint egy népszavazással végleg le lehet zárni ezt a témát. A referendumon pedig a polgároknak a következő kérdésre kellene válaszolniuk: „Egyetért azzal, hogy a nyugdíjkorhatár mindenki számára azonos legyen?” Kelemen hozzátette: meggyőződése, hogy a polgárok 90 százaléka igennel válaszolna a kérdésre.
Az AUR emlékeztetett Ilie Bolojan korábbi nyilatkozatára, miszerint a bírák és ügyészek különnyugdíjának eltörlése bizonyítani fogja, hogy egy eredményes és legitim kormányt vezet. „Ma az alkotmánybíróság döntött, a különnyugdíjak megmaradnak, mi a helyzet a Bolojan-kormány legitimitásával?” - tették fel a kérdést.
Az ellenzéki párt szerint mára már „egy egész ország rájött, hogy az alkotmánybíróság nem az igazságot és a törvényt védi, hanem csak a kiváltságosokat”, a Bolojan-kormány pedig bebizonyította, hogy alkalmatlan az ország irányítására – tette hozzá>
