Túlélni, rugalmasan

Túlélni, rugalmasan
Elégedetlenek a szakszervezetisek, több okból. Már tavaly év végén, de idén év elején is tiltakoztak a közalkalmazotti bérek befagyasztása miatt, egyes szakmai kategóriák pedig azért voltak elégedetlenek, hogy egyenlőtlenül oszlanak meg a fizetések a közszférában: van intézmény, ahol a kapus vagy sofőr jobban keres, mint más (szintén állami) intézmény felsőfokú végzettséggel rendelkező személyzete. Újabban pedig a munkaviszony területén szerintük meglazuló szabályozásokat sérelmezték.

Az Országos Szakszervezeti Tömb nyílt levélben fogalmazta meg aggodalmát a munkaügyi miniszter, Raluca Turcan egy nemrégi nyilatkozata kapcsán, amelyben a miniszter kilátásba helyezte a csökkentett munkaidőre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet módosítását. A romániai Kurzarbeitnak is nevezett szabályozás, amelyet tavaly fogadott el a kormány és azóta már több alkalommal módosította, lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények között, mint amilyen a járványhelyzet miatt kihirdetett veszélyhelyzet valamint szükségállapot is, a munkáltató csökkentse az alkalmazott munkaidejét, akár otthonról foglalkoztassa, részmunkaidőben fizesse, és az emiatt lecsökkentett bért az állam egészítse ki bértámogatás formájában. A szabályozás lényege, hogy egyrészt elkerüljék a munkaviszony megszüntetését, másrészt támogassák a vállakozókat, cégeket, hogy túléljék az olyan időszakokat, mint amilyen a jelenlegi is, amikor számos gazdasági ágazat volt kénytelen csökkenteni vagy felfüggeszteni tevékenységét a járványügyi korlátozó intézkedések miatt. Szintén előnye az intézkedésnek, hogy a munkaidőt is rugalmasabban tudják beosztani a munkáltatók, és hatékonyabban összehangolhatják a gazdasági igényekkel.A legtöbb munkavállalónak a kurzarbeit, a csökkentett munkaidő rémálom, hiszen egyértelműen azt jelenti, hogy nincs elég munka, megrendelés, tehát a munkáltató már nem tudja foglalkoztatni a teljes személyzetét. Ezért ilyenkor, költségmegtakarítás céljából, és, hogy ne legyenek veszteségesek, a munkaadók rendszerint kénytelenek elbocsátáshoz folyamodni. Ennek elkerülése érdekében vezették be tehát a csökkentett munkaidőt, először Németországban, még a gazdasági válság idején, az elképzelést aztán több országban alkalmazták. A csökkentett munkaidő lehetőségének alkalmazása természetesen több feltétel teljesítését követeli meg a munkáltatóktól, nem vehetik ezt igénybe tetszés szerint és bármilyen körülmény között. Ami azonban most kiváltotta a szakszervezetek elégedetlenségét, a munkaügyi miniszter néhány plusz javaslatára vonatkozott: például felmerült, hogy meghatározatlan időre lehetővé tegyék a csökkentett munkaidős intézkedést – jelenleg ezt a rendkívüli helyzetben alkalmazhatják, valamint ennek megszüntetése után még legtöbb három hónapig. Azt az elképzelést is kifogásolják, hogy a munkáltató egyik napról a másikra tájékoztassa alkalmazottját, hogy szüksége van-e az illető munkájára másnap, vagy sem – jelenleg ezt köteles legkevesebb öt nappal hamarább a munkavállaló tudomására hozni. Ezen is túlmenve, a munkaügyi miniszter lehetővé tenné, hogy ne csak felére csökkenthessék a munkaidőt, hanem akár nyolcvan százalékkal is – ami a munkabér hasonló arányú csökkentését vonná maga után.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!