Újabb felelősségvállalás a bírák és ügyészek nyugdíjazását módosító törvénytervezetért

Az Ilie Bolojan vezette kormány kedden felelősséget vállalt a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételeit módosító törvénytervezetért. Ez már a második próbálkozás volt, miután az első, szintén felelősségvállalással elfogadtatott változatot az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elvetette. A kabinet – az előző esetből tanulva – kikérte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, amely ugyan negatív, de mivel csak konzultatív jellegű, nem okozhat újabb alkotmányossági akadályt.

Előzőleg a kormány a törvénytervezethez benyújtott mind a 42 módosítást elutasította. Ezek többsége a Fiatal Emberek Pártjától (POT) származott. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) öt módosítást javasolt. A parlamenti pártoknak három nap áll rendelkezésére bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen. 

A kormány által javasolt, a parlamentnek felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 2026. január 1-jétől fokozatosan, 15 év alatt emelik a jelenlegi 48–50 évről 65 évre, amelyet 2042-re érnek majd el. A szolgálati idő 25 évről 35 évre nőne, a nyugdíj összege pedig a bruttó bérek elmúlt öt éves átlagának 55%-a lenne, és nem több mint az utolsó nettó javadalmazás 70%-a. 

A bírák és ügyészek ellenzik a változtatásokat. Várható, hogy a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ismét alkotmányossági óvást nyújt be, ahogy korábban is történt. A bírák és ügyészek különösen a nyugdíjszámítás módját kifogásolják. 

A törvényhozás két házának együttes ülésére érkező Ilie Bolojan kormányfőt kifütyülték a parlament folyosóin tüntető alkalmazottak, akik a lemondását követelték. A miniszterelnök nem állt szóba a béreikkel elégedetlen tiltakozókkal.

Bolojan: „a megosztottság és a felelőtlenség a legnagyobb ellenségünk” 

A felelősségvállalást megelőzően zajlott a parlament együttes ülése, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából hívtak össze. Az itt elhangzott beszédében a miniszterelnök kijelentette: kormányának nehéz döntéseket kellett meghoznia, rendbe kellett tenni az ország pénzügyeit. Elmondta: tudatában van annak, hogy néhány intézkedésük egyáltalán nem volt népszerű. „De mindegyikük szükséges volt ahhoz, hogy legyen jövőnk, és hogy a jövő generációinak jobb országot hagyjunk hátra, mint amit mi örököltünk” – emelte ki Ilie Bolojan. Hozzátette: napjainkban Romániának a megosztottság, a bizalmatlanság és a felelősség hiánya a legnagyobb ellensége.

„Az államnak politikai felelősségre és kiszámíthatóságra van szüksége, nem állandó konfrontációra, uszításra és káoszra. Az 1918. december 1-jén létrehozott román egységes nemzetállam középpontjában a nyugati és európai elkötelezettség áll. Ne felejtsük: a nyugati világhoz és annak értékeihez való tartozás nemzetünk DNS-ének része” – fejtette ki kormányfő. Beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező időszakban hozott döntések, cselekedetek hosszú távra meghatározóak lesznek.

Romániának péntekig az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében három vállalást kell teljesítenie, köztük a bírák és ügyészek nyugdíjának reformjára vonatkozóan ellenkező esetben az ország mintegy 800 millió euró értékű uniós forrástól eshet el. 

Kelemen Hunor: a parlamenti többség egyelőre stabil

A parlament keddi ülése előtt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Digi24-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a koalícióban egyetlen párt sem szándékozik a kabinet javaslata ellen szavazni. „Ha a koalícióban bárki is az ellenzék által benyújtandó bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, az azt jelenti, hogy a koalíció felbomlott” – jelentette ki a szövetségi elnök. Hozzátette: véleménye szerint a parlamenti többség egyelőre stabil. Hangsúlyozta: egyelőre nincs jele annak, hogy a bizalmatlansági indítvány sikeres lehetne. „Azt, hogy mi lesz egy hét múlva, majd meglátjuk” – tette hozzá.

Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter lemondására utalva Kelemen Hunor kijelentette: ez nem befolyásolja a kormány stabilitását: „A miniszterek távozhatnak, helyükbe mások jönnek; a kormány és a koalíció tovább működik.” Hozzátette, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) hamarosan javaslatot tesz arra, hogy kit látnának Moşteanu utódjaként. Az RMDSZ elnöke megjegyezte azt is, hogy a védelmi tárcát civilnek kell vezetnie:  „A politikai döntéseket civileknek kell meghozniuk, nem a katonáknak. Fontos, hogy a leendő miniszter megértse a rendszert és képes legyen vezetni.”

Abrudean: az esetleges bizalmatlansági indítvány sikertelen lesz

Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, semmi kétsége a felől, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó, felelősségvállalási eljárással beterjesztett törvénytervezet ügyében benyújtott esetleges bizalmatlansági indítvány sikertelen lesz.

„Nem aggódom amiatt, hogy valaki a koalícióból megszavazna egy bizalmatlansági indítványt a saját kormánya ellen, főként egy olyan ügyben, amelyet nem csupán a teljes koalíció, hanem még az ellenzék is támogat” - válaszolta a felsőház elnöke újságírói kérdésre. 

Arra a kérdésre, miszerint ezzel a törvénytervezettel teljesül-e a PNRR különnyugdíjakra vonatkozó mérföldköve, figyelembe véve, hogy kizárólag a bírák és ügyészek nyugdíjreformját célozza, nem a különnyugdíjban részesülők összes kategóriáját, Mircea Abrudean azt válaszolta, ez az Európai Bizottság döntésén múlik. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a kormány elvégezte feladatát.

Kérdésre válaszolva kifejtette: fennáll a veszély, hogy a törvény elbukik az alkotmánybíróságon, ha a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék a korábbiakhoz hasonlóan ezt is megtámadja. A PNRR-s vállalások teljesítésének esetleges kudarcára vonatkozó kérdésre vonatkozóan azt válaszolta: 

„Valakinek mindig vállalnia kell a kudarcot, mert erről szól a politika és a politikai vezetés. Meglátjuk. Véleményem szerint Ilie Bolojant dicséret illeti, amiért előállt egy törvénytervezettel, amelyről mindenki beszélt, de senki nem tett érte semmit.”