Míg Angliában a hőguta kerülgeti a befóliázott ablakok mögé húzódó, a napsugarak és a hőség elől menekülő embereket, akik most már a légkondicionáló berendezésekhez értő szakemberekért fohászkodnak, nálunk szépen lehűlt a levegő. Olyannyira, hogy kis híján a fűtést is bekapcsoltam, annyira leesett a hőmérséklet a szobákban.
Ettől persze még nyár van. S bár a nyolcadikos vizsgadrukkon már túl vagyunk, a teljes megnyugvás csak akkor érkezik el, amikor végre kiderül, ki hol folytatja középiskolai tanulmányait. Nem vagyunk egyformák: van, akit jobban megvisel ez a bizonytalan várakozás, másokat kevésbé. Abban azonban, azt hiszem, mindannyian egyetértünk, hogy nyár van, iskolamentes időszak – legalábbis a szó klasszikus értelmében. Az, hogy nem kell hajnalban kipattanni az ágyból, óriási előny. Nálunk tehát hivatalosan is bekapcsolt a nyári üzemmód, még akkor is, ha a levegő hőmérséklete minden erejével azon dolgozik, hogy ezt megcáfolja.
Ilyenkor a könnyebb, egyszerűen elkészíthető fogásoknak van a legnagyobb sikere. Ha pedig egy étel önmagában is megállja a helyét, de grillezett húsok, sajtok vagy zöldségek mellé is bátran tálalható, akkor már nyert ügyünk van.
Ez a lencsesaláta pontosan ilyen. Könnyű, színes, tartalmas, és éppen annyira alkalmazkodó, amennyire egy nyári receptnek lennie kell. Tálalhatjuk önálló fogásként, vihetjük magunkkal kirándulásra, kerülhet a grillparti asztalára, és a hűtőben várakozva sem sértődik meg, ha csak másnap kerül rá sor.
Hozzávalók:
250 g lencse
egy babérlevél
egy cikk fokhagyma
250 g risoni (rizsszemű) tészta
2 nagy uborka
250 g koktélparadicsom
egy konzerv kukorica
2 ek. olívaolaj
egy ek. napraforgóolaj
másfél citrom leve
só, ízlés szerint
Elkészítés:
Mindenekelőtt megfőzöm a lencsét. A főzővízbe a só mellé a babérlevelet és a gerezd fokhagymát is beleteszem, így a lencse már főzés közben magába szívja az ízeket. Nagyjából 20–25 perc elegendő neki, de érdemes időnként megkóstolni, mert semmiképpen sem szeretnénk szétfőzni. A saláta akkor lesz igazán szép és mutatós, ha a lencseszemek puhák, de egyben maradnak. A megfőtt lencsét leszűröm, s félreteszem hűlni.
A lencsével egy időben a tésztát is megfőzöm a csomagoláson található utasítás szerint. Én rizsszemalakú tésztát választottam, de természetesen másfajta is kerülhet bele. Érdemes kisebb méretű tésztát, akár tarhonyát használni, mert így egyetlen falatba jut mindenből: lencséből, tésztából, ropogós zöldségből és az öntet ízeiből is.
Amikor a tészta elkészült, leszűröm, majd hideg vízzel átöblítem. Ezzel azonnal megállítom a főzési folyamatot, a tészta gyorsabban lehűl, és már mehet is a salátába.
Innentől már valóban nincs sok dolgom. Az uborkát apró kockákra vágom, a paradicsomokat negyedelem, majd a kihűlt lencsével, a tésztával és a kukoricával együtt nagy salátástálba teszem. Meglocsolom az olívaolajjal és a citromlével, végül alaposan összeforgatom. Ízlés szerint sózom.
Egyszerű hozzávalókból, majonéz nélkül, minimális munkával készül ez a frissítő, mégis tartalmas nyári saláta. Már így, önmagában is remekül működik, de aki szeretné, kedvére tovább alakíthatja. Telemeával, fetával vagy parmezánforgácsokkal gazdagíthatjuk, néhány tépett bazsalikomlevéllel pedig máris a mediterrán ízvilág felé terelhetjük.
A fűszeresen főtt lencse és a tészta remekül kiegészíti egymást, a ropogós uborka, az édes kukoricaszemek és a lédús paradicsomdarabok pedig frissességet és színt visznek minden egyes falatba. Grillezett húsok mellé nagyszerű köret, de önálló fogásként is büszkén megállja a helyét.
Nálunk a gazdagítatlan, cicomamentes változat nagy sikert aratott – és talán ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a legegyszerűbb nyári ételekhez néha nem kell más, csak néhány jól összeillő alapanyag és egy nagy salátástál, amely köré jólesik leülni.
