Lélekharang címmel nyílt Györkös Mányi Albert emlékkiállítás a kolozsvári Művészeti Múzeumban a Kolozsvári Magyar Napok egyik első rendezvényeként augusztus 15-én, szombaton délután. A tárlatot a múzeum az EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékházzal, a sespsiszentgyörgyi Liszt Intézettel és a Kincses Kolozsvár Egyesülettel közösen hozta létre, kurátorai Portik Blénessy Ágota művészettörténész, Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője és Kós Katalin, az EMKE – Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője. A Bánffy-palota udvarán tartott kiállításmegnyitón felszólalt Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és a három kurátor.
A tárlat a festő sajátos mikrokozmoszának három meghatározó rétegét mutatja meg festmények és grafikák révén: a művész közönség által kevésbé ismert portréit, az otthonosság és csendes magány tónusait hordozó kolozsvári városképeket, valamint a szülőföld, Kalotaszeg ihlette, mese- és álomszerű idilli falusi világot. Ezt a három réteget hozta a megnyitón a befogadókhoz közelebb Portik Blénessy Ágota. A portrékról szólva arra hívta fel a szemlélők figyelmét, hogy itt minden esetben emberi sorsok sejlenek fel, bontakoznak ki az arcok mögött. Kalotaszeg, a szülőföld ábrázolása balladai tömörségű, az idilli világ mögött ott az elmúlás, az eltűnő táj fölött szól a lélekharang, de nem a pusztulást jelzi, hanem jelent s jövőt összekapcsolja a múlttal, nem azt mutatja, mitől búcsúzunk, hanem amit magunkkal viszünk egy arcból, egy helyről. Minderre emlékeztet a harang.
Szebeni Zsuzsa a két éve az emlékév alkalmából tartott tárlatra emlékeztetett, s elmondta, ez az új, nagyobb ívű tárlat még tartogat újdonságokat, meglepetéseket az autodidakta művész, a nagy kívülálló munkássága vonatkozásában. A tárlat anyagában megjelenő motívumokat és témákat emelt ki, Szent Lászlót, a feleség angyali alakját, a portrékat s a kiállításon melléjük rendelt verseket, a másutt negatív rókafigurát, ami itt mágia, varázslat, és lélekvezető, a lelket túlra átvezető funkcióban jelenik meg.
Kós Katalin 18 éve kezeli a művész hagyatékát, akit zeneiskolásként ismert meg, hiszen Györkös Mányi zenetanárként dolgozott, akkor, az 1970-es években. Különleges alak volt, zakó, sál, hosszabb haj, írta le a személyes emlékek alapján. Az emlékház történetét idézte fel és azt, ahogyan a művész végakarata értelmében az a kolozsvári és erdélyi közművelődés része lett.
A tárlat szeptember 6-ig látogatható, szerdától vasárnapig (a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt hétfőtől-vasárnapig), 10 és 17 óra között.
