Cseh Gusztáv (1934–1985) művészeti tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1960-ban szerzett diplomát. 1962-től a kolozsvári Művészeti Líceum rajztanára lett. Páratlan rajztehetsége már karikatúráiban, könyvgrafikusi működésében megmutatkozott. Nevét azonban első, 1965-ös kolozsvári kiállítása tette ismertté, ettől kezdve a kolozsvári grafikai iskola meghatározó alakjaként tartották számon. Egy vonallal húzott tollrajzaival elegáns, drámai, mégis kalandosan játékos, nagyvilági univerzumot teremtett, amivel gyökeresen újat hozott az erdélyi művészetbe.
Hatvan főember című rézkarc-sorozatában (1977–1980) Erdély legjelentősebb személyiségeit, Jeles házak című, szintén hatvan darabból álló rézkarc-sorozatában (1982–1984) Erdély legfontosabb műemlékeit örökítette meg.
Portik Blénessy Ágota művészettörténész a szombat délutáni tárlatmegnyitón kiemelte, hogy 2025-ben a művész halálának negyvenedik évfordulóján a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) nagyszabású Cseh Gusztáv-emlékkiállítást szervezett, amelyet háromnyelvű katalógus is kísért, Bordás Beáta által jegyzett szöveggel. A sepsiszentgyörgyi anyag nagy része látható most a múzeumban, kiegészítve más magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel. „A tárlat anyaga kronologikus és tematikus egységekbe tagolódva végigvezet a teljes életműn a korai munkáktól az utolsó alkotásokig. A korai linómetszetek és a szocreál szellemiségében fogant munkásábrázolások és a hetvenes évek folyamán változatos technikával készült egyedi grafikai lapok mellett a tárlat a grafikus életművének egyik jellegzetes mellékszálát, az ex libris készítést is gazdagon szemlélteti” – emelte ki a művészettörténész. „Mindkét rézkarc-sorozat kiemelkedő értékű, szellemiségükben szorosan kötődnek Kolozsvárhoz. Cseh Gusztáv a hatvanas-nyolcvanas évek kolozsvári grafikai iskolájának megújító és kiemelkedő képviselője volt, akinek életműve korán félbeszakadt. Jelen tárlaton a művész több mint negyven egyedi grafikai alkotását állítottuk ki, amelyek a fiatalon, alig ötven esztendősen elhunyt grafikusművész pályájának fontosabb állomásain vezetnek végig” – részletezte Portik Blénessy Ágota.
Bordás Beáta, az sepsiszentgyörgyi EMŰK vezetője hangsúlyozta: a kiváló grafikus életműve páratlanul gazdag grafikai örökséget képez, hiszen nagyon aktív, a korabeli folyóirat- és könyvgrafikában élénken foglalkoztatott művészről van szó, aki egyéni táblakép-grafikáival is széles elismerésre tett szert. „Életművének egy kis szelete különböző köz- és magángyűjteményekben őrződött meg, számos kiváló tusrajza máig lappang valahol, és a leszármazottak tulajdonában is alig-alig maradt valami. Ugyanez érvényes a londoni vagy erdélyi tájakat, épületeket ábrázoló pasztellrajzaira is, amelyek hollétét szintén homály fedi” – beszélt a gyűjteményről Bordás Beáta. „Az Utunk, Korunk, Igaz Szó folyóiratok illusztrációi révén, amelyeket a hatvanas-hetvenes években készített, az idősebb nemzedék ismerheti nevét és rajzait, de könyvgrafikusi tevékenysége is nagyon jelentős volt. Több mint 300 könyv címlapját vagy illusztrációit készítette el, amelyek főleg a Kriterion és a Dacia kiadóknál jelentek meg. Népballada, népmese illusztráció szintén nagyon markánsak voltak, de a gyerekkönyvek és ifjúsági irodalom mellett rengeteg kortárs irodalmi kötetnek is ő alakította ki a grafikai arculatát (Bajor Andor, Panek Zoltán, Szilágyi Domokos könyvei esetében). Az ex libris készítésben is jeleskedett, ezen a kiállításon majdnem hatvan általa megrajzolt és kimetszett könyvjegye látható, amelyek stílusukban és a felhasznált motívumok tekintetében is változatosak. Egyesek szürreális alkotások, mások népmesei és balladai ihletésűek, archaizáló, népies formanyelvvel rendelkeznek. Táblakép-grafikáival egyénien elegáns, drámai, de mégis kalandosan játékos, nagyvilági univerzumot teremtett, amellyel gyökeresen újat hozott Erdély művészetébe. Egyéni kiállításait tömegek kísérték figyelemmel, a kritika elismerően nyilatkozott tollrajzairól, nagyméretű rézkarcairól” – részletezte az EMŰK vezetője.
A kiállítás szeptemberig tekinthető meg a Bánffy-palota emeleti termeiben szerdától vasárnapig 10-17 óra között.
