Az Arcadia vonósnégyes tagjai: Ana Török (I. hegedű), Răsvan Dumitru (II. hegedű), Traian Boală (brácsa) és Török Zsolt (cselló) külön-külön is nagyszerű művészek, a nemzetközi kamarazenei élet rangos versenyeinek és fesztiváljainak elismert és kedvenc elitjei. Emlékszem, több mint tíz évvel ezelőtt, egyik koncertjüket méltatva írtam: „az együttes tökéletes harmóniája elsősorban a tagok tehetségének, valamint a kitartó, rendszeres, mondhatni mindennapi együtt muzsikálásnak és talán egy felsőbb sugallatnak is köszönhető. Egyszerűen, jó hallgatni őket, mert művészi tökéletességük nyugalmat és boldogságot teremt a lelkekben.” Huszadik születésnapi koncertjükön is a tökéletességet csodáltam, azt a tökéletes harmóniát, amely a páratlan technikai felkészültség, a fegyelmezett egymásra figyelés és az érzelmi sokszínűség művészetéből fakad.
Az igényesen összeállított ünnepi műsor az együttes emlékfonalát követte a kezdetektől a világsikerekig vezető úton, miközben végig utaztatott a kamarazene történetének évszázadokon átívelő legcsodálatosabb állomásain, a klasszikusoktól a modernekig. Nos, az est a 2006-ban frissen megalakult vonósnégyes első nagy sikerével indult, a további műsorban pedig a kezdeti és későbbi évek azon emlékei köszöntöttek vissza, amelyek az együttes művészi fejlődésében és sikertörténetében szerepet játszottak. Mozart G-dúr, K.156 kvartettjének Presto tételéből ünnepi öröm, elegancia és rafinált hangzásvilág sugárzott. Míg Haydn D-dúr, op. 76. nr. 5 vonósnégyesének Allegro-tételében a technikai csiszoltság, a vidámság és haydni humor, addig Beethoven F-dúr, op. 18. nr.1. vonósnégyesének Adagio-tételében a lelki mélység, az áriaszépségű dialógusok, a megható líraiság szerzett élménypillanatokat. 2009 a nemzetközi elismerés, az Arcadia első lemezfelvételének éve. Ennek emlékére hangzott el Mendelssohn a-moll, op. 13. nr. 2 vonósnégyesének I. Adagio-Allegro vivace tétele, amelyben a romantikus zaklatottság, a fájdalmas miértek és szenvedélyes válaszok az együttes érzelmi érettségéről tanúskodtak. Schubert a Halál és a leányka című d-moll vonósnégyes Allegro-tételének hallgatása közben sötét hangulatú, mélyen drámai és érzékeny lírai pillanatok, feszültségek és a bensőséges énekszerűség érzésteli ötvözésének lehettünk csodálói. Tréfás hangulatkeltés, virtuozitás és energikus pizzicato, színek és fények játéka nyűgözött le Debussy g-moll, op. 10-es vonósnégyesének Assez vif et bien rythmé-tételében. 2017 a világsiker éve, ekkor jelenik meg a magas minőségű klasszikus zenei felvételeiről híres Chandos-kiadónál Bartók 6. vonósnégyese, a 20. századi kamarazene egyik legjelentősebb alkotássorozata. Ezen az estén Bartók a-moll, op. 7, nr. 1. Allegro vivace -tétele csendült fel, ami hatalmas technikai és művészi kihívást jelent minden előadó számára. Az Arcadia vonósnégyes viszont játszi könnyedséggel, átéléssel tolmácsolta Bartók népi csillogású, energiáktól feszülő, egyedi humorú és groteszk fricskáktól egyedi hangzásvilágát, melyben a zaklatott életérzésen át- átsüvít, és végül eluralkodik a táncban csúcsosodó virtus. Az Arcadia Quartet utóbbi hat évének csúcsteljesítménye a modernség felé mutató Weinberg -projekt, amelyben az együttes tagjai új utak keresését, művészetük megújulását látják. Weinberg Aria op. 9. és Capriccio op. 11, valamint a ráadásként játszott Románc-Improvizáció tolmácsolásának meggyőző ereje, művészi sokszínűsége elnyerte a közönség tetszését, amely helyéről felpattanva, üdvrivalgással és percekig tartó tapssal ünnepelte az Arcadia Quartet huszadik születésnapját. Örömzenélés, tartalmas szép este, igazi ünnepi hangverseny volt! Kívánom, hogy a következő húsz évben is kísérjék átütő hazai és nemzetközi sikerek az Arcadia Quartet művészi pályáját!
