A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, hogy a nap folyamán egyeztetnek a Romániai Községek Szövetségének (ACoR) vezetőivel az 1500-nál kevesebb lakosú 429 település önkéntes összevonásáról. A miniszter ismertetni kívánja az egyesülés előnyeit, köztük a beruházási támogatásokat és az adókedvezményeket. Hangsúlyozta, hogy az önkéntes összevonásról az érintett polgármestereknek és helyi közösségeknek kell dönteniük.
“Az első szakaszban önkéntes összevonásról beszélünk, a másodikban viszont már kötelező lesz az átszervezés” - jelentette ki Stoica, hozzátéve, hogy ez a szakasz 2027. március 1-je után kezdődik, és 2028-tól hajtják végre az összevonásokat.
A tárcavezető szerint az önkéntes összevonás lehetősége az 1500 főnél népesebb, akár 2000-3000 lakosú községek előtt is nyitva áll.
Arra a kérdésre, hogy a közigazgatási reform a megyék átszervezésére is kiterjed-e, Stoica közölte: erről a második szakaszban dönthetnek, de előbb átfogó elemzésre és szélesebb körű egyeztetésre van szükség.
A miniszter pontosította, hogy az összevonásra kijelölt 429 község számát a fejlesztési minisztérium 2023-as népességi adatai alapján határozták meg. Magyarázata szerint azért választották ezt a referenciaévet, hogy elkerüljék a különböző statisztikákból adódó eltéréseket.
Az RMDSZ elutasítja a tervezetet
Csoma Botond a bejelentéssel kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ elutasítja ezt a fejetlen, át nem gondold javaslatot. Ha az etnikai szempontot nem veszik figyelembe, nehéz helyzetbe kerülhet az erdélyi magyar közösség. A településösszevonás nem pusztán matematika -fogalmazott.
Románia 1995-ben ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt, ami világosan kimondja: a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken megváltoztatják a lakosság számarányait, és amelyek arra irányulnak, hogy korlátozzák a Keretegyezményben rögzített elvekből fakadó jogokat és szabadságjogokat - mondta Csoma.
