Lehetőségeinkhez mérten építsük be a mozgást a mindennapjainkba – javasolja a szakorvos
– Miért választotta az orvoslásnak ezt az ágát, volt-e valamilyen motivációja, indíttatása?
– A kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végeztem, rezidensképzésemet pedig Kolozsváron és Franciaországban töltöttem. Már az egyetem kezdetén tudtam, hogy az ortopédia felé szeretnék orientálódni. Szeretem az orvoslást, de a kézzel végzett, precíz munkát, a „barkácsolást” is, és úgy érzem, az ortopédia tökéletesen ötvözi ezt a két területet. A kézsebészet iránti érdeklődésem egy budapesti Erasmus-program során kezdődött, amikor lehetőségem nyílt egy elismert kézsebésszel a műtőben dolgozni. Később, a szakorvosi képzésem után Strasbourgban, egy kifejezetten kézsebészetre szakosodott központban, majd Barcelonában, a Kaplan Intézetben mélyítettem el a tudásomat.
Jelenleg a Pro Medical Centerben biztosítói és magánrendelés keretében fogadom a pácienseket, műtéteim nagy részét pedig a Transilvania Kórházban végzem. Szeretném a külföldön megszerzett tapasztalataimat itthon is a betegeim javára fordítani, és hozzájárulni a kézsebészet romániai fejlődéséhez, hiszen ezen a területen jelenleg kevés szakember dolgozik.
– Milyen betegségekkel foglalkozik az ortopédia, mi minden tartozik az ortopéd szakorvos területéhez?
– Az ortopédia a csontok, az ízületek, az izmok és az inak betegségeivel, sérüléseivel foglalkozik. Elsősorban azokkal az elváltozásokkal, amelyek sebészeti beavatkozást, injekciós kezelést vagy valamilyen rögzítést igényelnek, például törések, ín- és szalagszakadások esetén.
A kézsebészet az ortopédia egyik fontos, speciális területe, amely a kéz, a csukló és az alkar bizonyos betegségeinek, sérüléseinek kezelésével foglalkozik. Ide tartoznak például az ín- és idegsérülések, a kéztőalagút-szindróma, az ujjak mozgását korlátozó elváltozások, valamint a kéz csontjainak és ízületeinek sérülései. A kézsebészeti ellátás célja a kéz finommozgásainak, fogófunkciójának és terhelhetőségének megőrzése, illetve helyreállítása.
Fontosnak tartom azt is tisztázni, hogy mi nem tartozik szorosan a szakterületünkhöz, hiszen így a páciensek elkerülhetik a felesleges vizsgálatokat. A gerincproblémákat – például a gerincferdülést vagy a porckorongsérvet – diagnosztizálni tudjuk, de a kezelés megtervezése általában a rehabilitációs szakorvos feladata. Ha műtétre van szükség, az idegsebész végzi el, neurológiai következmények esetén pedig neurológus bevonása is szükséges lehet.
A közhiedelemmel ellentétben a mellkas csontos elemeinek, például a bordáknak és a szegycsontnak a betegségei, sérülései sem az ortopédia, hanem elsősorban a mellkassebészet területéhez tartoznak.
– Milyen panaszokkal érdemes vagy éppenséggel szükséges, ajánlott ortopéd szakorvoshoz fordulni?
– Ortopéd szakorvoshoz elsősorban a végtagok fájdalma, duzzanata, gyulladásos panaszai, a krónikus vagy mozgásra fokozódó fájdalmak, illetve a sérülések – például esések, ütések vagy sportsérülések – következtében kialakuló panaszok esetén érdemes fordulni. Különösen fontos a kivizsgálás, ha a fájdalom tartósan fennáll, korlátozza a mozgást, vagy egy sérülés után nem javul megfelelően.
A kézsebészet ezen belül a kéz, a csukló és az ujjak speciális problémáival foglalkozik. Ide tartoznak a vágott sebek, az ín- és idegsérülések, a kéztőalagút-szindróma, az ujjak elakadása, valamint a kéz zsibbadásával, fájdalmával vagy mozgáskorlátozottságával járó állapotok. Ha ezek a panaszok akadályozzák a mindennapi tevékenységeket, vagy a kéz funkciójának romlását tapasztaljuk, érdemes kézsebészhez fordulni.
– A páciensek főleg milyen ortopédiai panaszokkal keresik fel a Pro Medical szakrendelését, melyek a leggyakoribb panaszok?
– A Pro Medical szakrendelésén a kollégámmal együtt nagyon gyakran találkozunk térd- és csípőízületi artrózissal, meniszkuszproblémákkal, illetve ezekhez kapcsolódó fájdalmas, mozgáskorlátozottsággal járó panaszokkal. Személy szerint hozzám a kéz különböző betegségeivel és sérüléseivel is sok páciens fordul. A leggyakoribbak közé tartoznak a csuklótörések, például a sajkacsonttörés és az orsócsont törése, valamint a kéztőalagút-szindróma, a pattanóujj-szindróma és a De Quervain-féle ínhüvelygyulladás.
– Általában az emberek tanácstalanok, mire számítsanak, amikor kivizsgálásra jelentkeznek, nem tudják, mennyi ideig tart, sor kerül-e röntgenre vagy valamilyen más diagnosztikai eljárásra. Ezért fontos tudni: hogyan zajlik az ortopédiai vizsgálat és miként készüljön fel rá a páciens?
– Az ortopédiai vizsgálat első lépése mindig a beszélgetés: átbeszéljük, mi a panasz, mióta áll fenn, mi váltja ki, és milyen tevékenységek okoznak nehézséget. Ezt követi az érintett terület fizikális vizsgálata, majd szükség esetén a korábbi képalkotó vizsgálatok és egyéb leletek áttekintése.
A konzultációra érdemes magukkal hozni a korábbi röntgen-, CT- vagy MR-felvételeket, lehetőleg a leletekkel együtt, a korábbi orvosi javaslatokat, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját. Fontos az is, hogy a páciens elmondja, milyen kezeléseket próbált már ki, és milyen eredménnyel. Nem minden esetben van szükség újabb képalkotó vizsgálatra: ha a diagnózis felállításához további információ szükséges, akkor döntünk arról, hogy röntgen, ultrahang, CT vagy MR indokolt-e. A vizsgálat célja, hogy a páciens pontos képet kapjon az állapotáról, a kezelési lehetőségekről és a következő lépésekről. Én minden esetben arra törekszem, hogy a beteg megértse a diagnózist, és közösen találjuk meg a számára legmegfelelőbb kezelést.
– A Pro Medical klinikán milyen kezelési lehetőségek érhetők el?
– A Pro Medicalnál elsősorban a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő kezelési terv meghatározásában tudunk segíteni. A panaszoktól függően injekciós kezeléseket végzünk, és szükség esetén különböző képalkotó vizsgálatokat – röntgent, ultrahangot, CT-t vagy MR-vizsgálatot – is biztosítunk a klinika keretén belül. Törések esetén a szükséges rögzítést is elvégezzük. Minden esetben az elváltozás jellege és súlyossága alapján döntjük el, melyik kezelés a legmegfelelőbb, illetve szükség van-e további szakorvosi ellátásra vagy műtéti beavatkozásra.
– Mennyire befolyásolja az egészségünket, vagy, ha lehet úgy fogalmazni, hogy testi felépítésünket, a mozgásszegény életmód, a főleg ülő munka? Mit tanácsolna ilyen szempontból mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek?
– A mozgásszegény életmód és a tartós ülőmunka jelentősen befolyásolja az egészségünket és a mozgásszervi rendszerünk állapotát. Az emberi szervezet egyszerűen nincs arra tervezve, hogy napi nyolc órát egy széken görnyedve töltsön. A mozgáshiány hozzájárulhat az izomerő csökkenéséhez, az ízületi merevséghez, a nyak-, hát- és derékfájdalmak kialakulásához, hosszú távon pedig az ízületi panaszok súlyosbodásához is.
Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a fizikai állapotához és lehetőségeihez mérten építse be a mozgást a mindennapjaiba. Már napi 30 perc testmozgás is nagyon sokat jelenthet, legyen szó sétáról, kerékpározásról, úszásról vagy valamilyen más, örömmel végzett sportról. Emellett ülőmunka esetén fontos, hogy rendszeresen felálljunk, átmozgassuk magunkat, és ne maradjunk órákon keresztül ugyanabban a testhelyzetben.
Különösen fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy soha nem késő elkezdeni a mozgást. Fiatal korban a rendszeres sport segít kialakítani a megfelelő izomerőt és mozgáskoordinációt, idősebb korban pedig hozzájárul az izomtömeg, az egyensúly és az önállóság megőrzéséhez, valamint az esések kockázatának csökkentéséhez. Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie: a lényeg, hogy megtaláljuk azt a mozgásformát, amelyet szeretünk, és amelyet hosszú távon is be tudunk építeni az életünkbe.
Ez a téma számomra különösen fontos, hiszen az ortopédiai munkám mellett fitness- és aerobikedzőként is dolgozom. Azt tapasztalom, hogy a mozgás nemcsak a megelőzésben, hanem a felépülésben is kulcsszerepet játszik. A megfelelően megválasztott és rendszeresen végzett testmozgás az egyik legjobb befektetés a hosszú távú mozgásszervi egészségünkbe.
– Lehet-e úgynevezett modern vagy civilizációs betegségekről beszélni ortopédiai viszonylatban?
– Igen, ortopédiai szempontból is beszélhetünk civilizációs betegségekről. A mindennapi munkám során a leggyakrabban a hátfájással és a kéztőalagút-szindrómával találkozom, különösen azoknál, akik sok időt töltenek ülőmunkával, számítógép előtt. A tartós ülés, a kevés mozgás és a nem megfelelő munkakörnyezet hozzájárulhat a nyak-, hát- és derékfájdalmak kialakulásához. A kéztőalagút-szindróma esetében a csukló területén futó középideg nyomás alá kerül, ami zsibbadást, fájdalmat, súlyosabb esetben pedig a kéz izomerejének csökkenését okozhatja. Kialakulása több tényezőtől függ, de a panaszok a számítógépes munkát végzőknél gyakran jelentkeznek.
– A divat, a kereskedelem ezen a területen is jelen van, például hódítanak egyeseknél a barefoot lábbelik, amelyek a mezítlábas járást népszerűsítik. Mi erről a véleménye?
– A barefoot lábbelikkel kapcsolatban nincs még jelentős személyes klinikai tapasztalatom, ezért nem szeretnék kategorikus véleményt megfogalmazni. A divat és a különböző egészségügyi trendek mindig is jelen voltak, és valószínűleg a jövőben is jelen lesznek. Amikor egy páciens egy ilyen újdonságról kérdezi a véleményemet, fontosnak tartom, hogy őszintén elmondjam, ha az adott módszerrel kapcsolatban nincs elegendő, klinikailag megalapozott tapasztalatom vagy bizonyítékom. Úgy gondolom, hogy ha valaki egy adott módszer mellett javulást tapasztal, és az nem jelent számára nyilvánvaló kockázatot, akkor önmagában nem kell elutasítani azt. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy az ilyen trendek ne helyettesítsék a megfelelő kivizsgálást, és ne akadályozzák a tudományos bizonyítékokon alapuló kezelést.
– Hogyan őrizhetjük meg vagy nyerhetjük vissza egészségünket, erőnlétünket ortopédiai szempontból? Van-e titka az egészséges csont- és izomrendszernek?
– A legfontosabb üzenet szerintem az, hogy SPORT, SPORT, SPORT – és mellette kiegyensúlyozott táplálkozás. Az egészséges csont- és izomrendszernek nincs titkos receptje, de van néhány alapelv, amelyet érdemes következetesen betartani.
Ortopédiai szempontból különösen fontosnak tartom az ellenállásos, vagyis rezisztenciaedzést, például a súlyzós edzést. Ez nemcsak az izomtömeg és az izomerő növelésében segít, hanem a csontok egészségéhez is hozzájárul. A kutatások alátámasztják, hogy a rendszeres erősítő edzés növeli az izomerőt és az izomtömeget, a csontokra gyakorolt megfelelő mechanikai terhelés pedig segíthet a csonttömeg megőrzésében. A kardióedzésről sem szabad megfeledkeznünk: a séta, a futás, a kerékpározás vagy az úszás javítja a szív- és érrendszer állapotát, növeli az állóképességet, és az erősítő edzéssel kombinálva segít megőrizni az általános egészségünket és a mozgásképességünket.
A táplálkozás legalább ilyen fontos. Az izomzat megfelelő működéséhez és fenntartásához elegendő fehérjére van szükség. Egészséges felnőttek esetében az ajánlás napi 0,8-1 gramm fehérje testsúlykilogrammonként, de rendszeres, intenzívebb edzés mellett az optimális mennyiség ennél magasabb is lehet.
Emellett fontos a megfelelő mennyiségű rost, ez a felnőtteknek körülbelül napi 25-30 gramm. A jó minőségű, telítetlen zsírok fogyasztása, valamint a szénhidrátok biztosította energia ugyancsak említendő. A megfelelő folyadékbevitelről sem szabad megfeledkezni.
És persze a klasszikusok: a dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás minimalizálása és a megfelelő testsúly fenntartása szintén hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez.
Az úgynevezett nagy titok az valójában nem titok, és nem is egy kapszulában kapható. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a következetesség a kulcs. Talán éppen ez utóbbi a legnehezebb, mert az eredmény nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem a mindennapi döntéseinkből épül fel.
