"Romániának teljes jogkörrel rendelkező, működőképes kormányra van szüksége, amely képes döntéseket hozni, elfogadni a következő időszak költségvetését, és végrehajtani az ország előtt álló legfontosabb feladatokat" - indokolta döntését a szövetség.
A SZÁT közleménye leszögezte: az RMDSZ támogatja Siegfried Muresan (PNL) miniszterelnök-jelöltet, a koalíciós partnerekkel közösen kialakított programot, és vállalja a rá eső kormányzati munkát.
A fejlesztési minisztérium élére az RMDSZ a tárcát eddig is vezető Cseke Attilát, a kulturális minisztérium élére Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkárt javasolta.
A mezőgazdasági minisztérium élére a tárcát jelenleg ügyvivőként irányító Tánczos Barnát javasolták, aki továbbra is miniszterelnök-helyettesként venne részt az új kormány munkájában.
Mureşan pénteken Nicusor Dan államfőnek is bemutatta kormányprogramját.
Hét minisztérium jutna a PNL-nek
Ilie Bolojan, Dominic Fritz és Kelemen Hunor csütörtöki egyeztetésük alkalmával, a kijelölt miniszterelnök, Siegfried Mureșan jelenlétében osztották fel a minisztériumokat. A három párt vezetői abban állapodtak meg, hogy lehetőség szerint megtartják azokat a minisztériumokat, amelyeket jelenleg is ők vezetnek, és elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozásával megüresedő tárcákat osztják újra.
A megegyezés értelmében a PNL hét, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) öt, az RMDSZ pedig három minisztériumot kapna. A koalíciós tárgyalásokon arról is megegyeztek, hogy mindhárom párt egy-egy miniszterelnök-helyettest ad, míg az igazságügyi tárcát egy független szakemberre bíznák.
A PNL három olyan minisztériumot is megszerezhet, amelyet korábban a PSD vezetett. A belügyminiszteri posztra a kolozsvári Mircea Abrudean esélyes, és ő a jelölt a miniszterelnök-helyettesi tisztségre is. Az egészségügyi tárcát Oana Gheorghiu kaphatja. A munkaügyi minisztérium élére ismét Raluca Turcant jelölnék.
Az európai uniós alapokért felelős minisztériumot Dragoș Pîslaru vezetheti, az energiaügyi tárcára pedig Sebastian Burduját javasolják. A pénzügyminiszteri poszton Alexandru Nazare maradhat, az oktatási minisztérium élére pedig továbbra is Mihai Dimian lehet a jelölt.
Az USR öt tárcát kap
A Digi24 értesülései szerint az USR eredetileg hat minisztériumot szeretett volna, a tárgyalások eredményeként azonban öt tárcával kell beérnie, emellett a párt adhatja a kormány főtitkárát is.
A párt egyetlen olyan minisztériumot vesz át, amelyet korábban a PSD vezetett: a közlekedési tárcát. Ide Cătălin Drulăt jelölik.
Radu Miruță megtarthatja a védelmi minisztériumot, és egyben miniszterelnök-helyettes is lesz. Oana Țoiu továbbra is külügyminiszter maradhat, míg a gazdasági tárcára Irineu Darăut javasolják. A környezetvédelmi minisztérium élén Diana Buzoianu maradhat.
Honnan lesz meg a parlamenti többség?
A leendő Mureșan-kormány számára azonban nemcsak a miniszteri posztok elosztása a feladat. A PNL, az USR és az RMDSZ jelenlegi parlamenti támogatottsága ugyanis nem elegendő a kormány beiktatásához. A három pártnak összesen 171 szavazata van a szükséges 233-ból, vagyis további támogatásra van szükségük a parlamentben.
A hiányzó szavazatokat jelenleg csak a PSD vagy az AUR képviselőitől szerezhetnék meg. Siegfried Mureșan ugyanakkor már kizárta az egyeztetést George Simion pártjával, az AUR elnöke pedig közölte, hogy nem fogja megszavazni a leendő kormányt.
A PSD-vel való megegyezés esélye szintén bizonytalanná vált. Miután Mureșan az elmúlt időszakban nyilvánosan több alkalommal is bírálta a szociáldemokratákat, Sorin Grindeanu, a PSD vezetője tárgyalásra hívta őt a párt székházába. Mureșan azonban nem jelent meg a találkozón, mire Grindeanu nyilvánosan azt üzente neki, hogy vissza kellene lépnie.
A PSD több ízben jelezte: nem hajlandó bizalmat szavazni Muresannak, mivel nem akar hozzájárulni Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök "elhibázott gazdaságpolitikájának" folytatásához.
A kijelölt miniszterelnök várhatóan a jövő hét elején áll a parlament elé, hogy kiderüljön, megszerzi-e a kormányalakításhoz szükséges bizalmi szavazatokat. Ha a bukaresti törvényhozás a következő miniszterelnök-jelölt kormányának beiktatását is elutasítja, az államfő feloszlathatja a parlamentet és előrehozott választásokat írhat ki.
