A helyi önkormányzatok mintegy egynegyedének nem kell levágnia a bérkiadásokat és az állások számát sem, mert eddig is felelősen gazdálkodtak, viszont az önkormányzatok 75 százaléka törheti a fejét, miként csökkentse a személyzeti kiadásokat. Elemzők szerint főleg a pótlékokat fogják levágni, hiszen az alapfizetéshez nem nyúlhatnak hozzá. Az idén az önkormányzatok még eldönthetik, hogy állásokat szüntetnek meg, vagy csak a bérköltségeket csökkentik, de a következő évben az álláshelyek 30 százalékát meg kell szüntetniük. A minisztériumokat is érintik ezek a döntések, de a nagy kérdés az, hogy az érintett intézmények miként fogják alkalmazni a törvényt, hiszen sok önkormányzatról és intézményről van szó, márpedig Romániában általában minden törvénynek a sikere vagy kudarca a jogszabály alkalmazásán múlik. Már megjelentek olyan polgármesterek, akik felvetették, hogy új önkormányzati tulajdonú cégek alapításával kibújhatnak a kiadáscsökkentő intézkedések alól, mire Cseke Attila fejlesztési miniszter felszólította az intézményvezetőket, ne próbálják meg kijátszani a törvényt.
A lakosság régóta várta ezt az intézkedést, hiszen a fejlesztési minisztérium már tavaly augusztusban előkészítette a jogszabályt, amely azóta háromszor volt társadalmi vitán, de mivel főleg a szociáldemokraták ellenezték, mostanig elhúzódott az elfogadása. A kormány igyekszik több területen hatékonyabbá tenni a közigazgatást, például növelte a decentralizációt, önkormányzati tulajdonú kisebb helyiségek bérbeadásának megkönnyítéséről rendelkezett, hiszen sok esetben az ésszerűtlenül nagy bürokrácia jó kezdeményezéseket is ellehetetlenített. A kormány vállalta, hogy átad az önkormányzatoknak létesítményeket, ha ezek vállalják a felújításukat, működtetésüket és fenntartásukat. A kormány végre eleget próbál tenni annak az ígéretnek, hogy karcsúbb állam biztosítja a közszolgáltatásokat. Az idei második fél évben 1,7 milliárd lejt, 2027 egészében pedig 3 milliárd lejt akarnak megtakarítani ezekkel az intézkedésekkel.
A gazdaságélénkítő tervről sokat nem tudunk, csak annyit, hogy 2032-ig mintegy 5 milliárd eurót költene a kormány vállalkozások támogatására. De hogy ezt milyen formában teszi meg, egyelőre nem tudni, mert csak ez után fogják kidolgozni a vállalkozások támogatására irányuló különböző hitelprogramokat. Nagyon úgy néz ki, hogy a gazdaságösztönzés ebben az esetben kitolódik, és csak hosszabb távon lesz érezhető a gazdaságban ennek a programnak a hatása. Alexandru Nazare pénzügyminiszter két általános célt jelölt meg, az egyik, hogy a 200 millió eurónál nagyobb beruházásokat is képes legyen vonzani hazánk, a másik pedig, hogy Románia vonzóbb legyen a nagy külföldi befektetések számára, amelyekért jelentős verseny folyik a világban és a térségben.
A kormány elfogadta ugyan a költségvetés konszolidációja és a gazdaság élénkítése szempontjából a két fontos rendeletet, de a fő koalíciós pártok továbbra is vitatkoznak a nyilvánosság előtt, amivel erősítik a politikai bizonytalanságot. Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke a G4media hírportálnak adott interjúban nyíltan megfenyegette Ilie Bolojan kormányfőt a leváltással. Grindeanu közölte, hogy a pártján belül szavazást kezdeményez, amelyen eldöntik, hogy Bolojan nélkül, más liberális kormányfővel fog-e tovább menni a kormány. A szociáldemokrata pártelnök arról is szavaztatná a szocdem tagságot és a helyi vezetőket, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) maradjon-e a kormányban vagy sem.
A liberálisok tegnap egy példátlanul éles hangvételű közleményben tették helyre a szociáldemokratákat. Leszögezték, hogy a liberálisok támogatják Bolojant, aki jövő áprilisig tisztségében fog maradni úgy, ahogyan előírja a koalíciós egyezmény, hiszen csak 2027 áprilisában kellene megtörténnie a miniszterelnökcserének. Akkortól ugyanis a PSD-nek kell adnia a kormányfőt. Ilyen cserére volt már példa, az előző kormányban Nicolae Ciucă liberális miniszterelnököt a szociáldemokrata Marcel Ciolacu váltotta a kormányfői poszton. A politikai harcok nem tesznek jót a kormánynak, amelynek még nagyon sok dolga van, jövő héten kellene előállnia az idei költségvetés-tervezettel, amelyet még a kabinet sem fogadott el, noha már nemsokára márciust írunk. A kormány elfogadta ugyan a helyi és központi közigazgatást érintő kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló rendeleteket, de ha a koalíció ilyen törékeny marad, akkor a sikeres alkalmazásuk számos kételyt vet fel.
