Az Antena3-nak nyilatkozva a politikus kifejtette, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat felgyorsítaná, ha az államfő nevesítené a miniszterelnök-jelöltet vagy legalább a pártok egyike javasolna egy jelöltet a tisztségre.
Kelemen elmondta: a tárgyalásokat nehezítik a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közötti nézeteltérések. Szerinte a továbblépéshez ezeket előbb ki kell beszélni.
Ismét felmerült a rotáció
Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a parlamenti erőviszonyok alapján a PSD-nek vagy a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) kellene miniszterelnököt javasolnia. Közlése szerint felmerült a rotációs megoldás, azaz a kormány mandátuma közbeni miniszerelnök-csere.
„Ezzel nem értek egyet, de ha mindenki egyetért, nem fogok tiltakozni” - jelentette ki. Hozzátette, hogy ennek a megoldásnak rossz üzenete lenne, akár csak egy technokrata kormány megalakításának, ami azt sugallná, hogy a pártok menekülnek a felelősség elől.
Bolojan az első számú esélyes
Kelemen elmondta, hogy ha a PNL Ilie Bolojant javasolja miniszterelnöknek, az RMDSZ ezt támogatni fogja. Megjegyezte: Bolojan az első számú esélyes a kormányalakításra. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök-jelöltet mindenképp a kormányzásra készülő pártoknak kell javasolniuk. Ha pedig ez nem történik meg, akkor az államfő egy jelölt nevesítésével kész helyzet elé állíthatja a tárgyalófeleket.
„De nem ez a megoldás. A megoldás az, hogy a pártok javasoljanak jelöltet. Június második felében kormányt meg kell szavaznia a parlamentnek. A miniszterelnök-jelölt nevesítése után a tárgyalások fel fognak gyorsulni” - magyarázta az RMDSZ elnöke.
Elmondta, bár a deficitcsökkentő csomaggal kapcsolatban valóban léteznek nézeteltérések, a kormányprogram kidolgozása nagyon jól halad. „Hétfő délutánig a kormányprogram szinte összes fejezetét lezártuk. Már csak néhány kérdésről kell megállapodnunk” - magyarázta Kelemen.
A pártok a társadalom egésze számára elfogadható megoldásokat keresnek. Kelemen szerint a várhatóan hét-tíz napon belül megalakuló kormány nem háríthatja a terheket a polgárokra és a gazdaságra. „Elvégre tavaly nem miattuk nőtt óriásira a költségvetési hiány. Erről nagyon sokat beszélünk a tárgyalásokon, és a pártoknak eltérő elképzeléseik vannak” - részletezte az RMDSZ elnöke.
Tavaly a pártok túlköltekeztek
Kelemen Hunor beszélt arról is: tavaly a költségvetési kiadások 70 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, és az összeg nagy részét nyugdíj- és béremelésre fordította az akkori kormány.
Emlékeztetett: tavaly jelentős mértékben, az infláción felül emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, emellett az előző évi 100 milliárd lejről 120 milliárd lejre nőttek a közberuházásokra fordított kiadások. A költségvetési hiány növekedéséhez szerinte hozzájárult, hogy az ukrajnai háború és az energiaválság miatt jelentősen megnőttek az infrastruktúra-fejlesztés költségei is. Példaként említette az autópálya-építéseket, amelyeknek többségét az EU helyreállapítási alapjából finanszírozzák a román állam társfinanszírozásával.
„A megnövekedett költségeket a helyreállítási források nem fedezték. Ezt a társfinanszírozásból kellett fedezni” - magyarázta az RMDSZ elnöke.
Kelemen szerint autópálya-építésre nyilvánvalóan szükség van, de tavaly, a választási évben kormányzó pártoknak egyensúlyban kellett volna tartaniuk az államháztartást.
„Nem lehet folyamatosan többet költeni a bevételeknél. Ha az elköltött pénzek nem térülnek meg, nem ösztönzik a gazdasági növekedést, akkor bevétel hiányában a számlát hitelből kell kifizetni” - magyarázta a politikus a tavalyi bér- és nyugdíjemelésekre utalva.
Az RMDSZ elnöke szerint el kell ismerni: tavaly a kormányzó pártok azért költekeztek túl, mert remélték, hogy így meg tudják nyerni a választásokat. Felidézte: amikor az RMDSZ 2023 júniusában távozott az akkori kormányból, 2,6 százalék volt a GDP-arányos költségvetési hiány, ez 2023 végéig 5,7 százalékra nőtt.
„Erről a szintről ugrott tavaly a deficit 9,3 százalékra. El tudják képzelni, hogy ha ekkorát nőtt a hiány, akkor mennyit költekeztek hitelből” - mondta Kelemen.
