Elkezdődtek a háttértárgyalások, de messze a megegyezés
A jelenleg terítéken levő kormányalakítási forgatókönyvek között szerepel a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ koalíciójának újjáalakítása, de nem Ilie Bolojannal miniszterelnökként. Ez lenne a szociáldemokraták feltétele, akik kedden az AUR-ral és a Béke – Románia az első parlamenti frakcióval együtt kezdeményezett bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a kormányt. A korábbi szövetség újjáépítését az RMDSZ és Nicușor Dan államfő is támogatja.
Bolojan, aki a bizalmatlansági indítvány megszavazása után a PNL ellenzékbe vonulása mellett döntött, elsősorban egy kisebbségi kormány lehetőségét mérlegeli. Az ügyvivő kormányfő leszögezte: a mostani válságért teljes mértékben a PSD és a párt vezetői felelősek. Kijelentette: Sorin Grindeanu pártelnöknek kötelessége lenne előállni saját megoldásával, ha már megbuktatták a kormányt. Szerinte a szociáldemokratáknak két lehetőségük van: vagy felmutatnak egy működőképes alternatívát, vagy kimondják, hogy nincs ilyen, és átengedik a terepet másoknak.
Kérdésünkre, hogy milyen életképes alternatívát lát lehetségesnek kormányalakításra, Illyés Gergely politikai elemző lapunknak úgy nyilatkozott: egyelőre nehéz választ adni, ugyanis a pártok vezetőinek eddigi nyilatkozataiból az körvonalazódik, hogy nincs hajlandóság az együttműködésre. A PSD megbuktatta a kormányt, amelynek a tagja volt, és most ugyanazokkal a pártokkal szeretne újra koalícióra lépni – Bolojan nélkül. Az eddigi nyilatkozatok alapján ettől a lehetőségtől a liberálisok és az USR is elzárkóznak.
Ugyanakkor, az elemző szerint a PSD a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) sem kormányozna, a kisebb pártoktól, mint a Fiatal Emberek Pártja (POT), vagy az SOS Románia sem szeretne függni, és valójában az AUR sem akarna kormányra lépni. Az államnak ugyanis továbbra is teljesítenie kell a vállalt deficitcsökkentő intézkedéseket, az AUR pedig ezeket elutasítja. Az államfő is többször leszögezte: a szélsőjobboldali pártot nem fogja felkérni kormányalakításra.
Vagy Bolojan, vagy Grindeanu lép vissza
Egyelőre folynak az államfő közvetítésévek a háttértárgyalások – Nicuşor Dan a pártokkal való hivatalos konzultációkat még nem kezdte el, most informálisan próbál egyezkedni a politikai alakulatokkal, hogy feltérképezze, hogyan lehetne kijutni a jelenlegi patthelyzetből – részletezte Illyés Gergely. A pártok álláspontja meglehetősen merev, ezekek kellene valamiképpen közelíteni.
„A rivalizáló pártvezetők most sértődött, durcás kisgyerekeknek tűnnek, de valamilyen elmozdulást el kellene érni, mert az államnak mielőbb kormányra van szüksége; kérdés, hogy Ilie Bolojan lép-e hátra, vagy esetleg a PSD-t vezető Sorin Grindeanu, hogy megnyíljék a lehetőség arra, hogy folytassák a koalíciós együttműködést” – magyarázta az elemző.
Kérdésünkre, hogy miként látja az RMDSZ viszonyulását a jelenlegi helyzethez, Illyés Gergely kifejtette: a szövetség azt egyértelműen leszögezte, hogy az AUR-ral semmiképpen nem lépne együtt kormányra, illetve olyan kisebbségi kabinetnek sem lenne tagja, amelynek a parlamenti támogatottsága az AUR szavazataitól függene. Az elemző szerint az RMDSZ-nek egyértelműen az az érdeke, hogy a szélsőjobboldali alakulat ne kerüljön kormányra. Mint Kelemen Hunor szövetségi elnök nyilatkozta, hajlandóak lennének folytatni a koalíciós kormányzást a korábbi partnerekkel. A pártok közötti kapcsolatokat az RMDSZ szerint is helyre kellene állítani.
Bolojan bizalmi indexe (furcsamód) emelkedett
Kérdésünkre, hogy ki húz leginkább hasznot a jelenlegi kaotikus belpolitikai helyzetből, az elemző azt válaszolta: ez attól függ, hogy milyen megoldás születik, ki enged nagyobbat az álláspontjából, és ennek mi lesz a következménye. Rámutatott ugyanakkor: az INSCOP felmérése szerint az Ilie Bolojan bizalmi indexe nyolc százalékponttal növekedett bukása óta.
„Egyelőre úgy tűnik, ő az egyetlen politikus a romániai közéletben, aki növelni tudta a népszerűségét. Ez mindenestre érdekes, főként ha Bolojan továbbra is a politikai pályán marad – akár azáltal, hogy ő marad a kormányfő, akár oly módon, hogy a koalíciós pártok független miniszterelnöknek adnak mandátumot, de neki továbbra is erős pozíciója lesz a kormányban” – vélekedett a szakértő.
Nagyot nyerne az AUR az előrehozott választásból
„Megtörténhet az is, hogy olyan konfliktushelyzet fele halad az állam, amelynek a lehetőségét először látom 1990 óta körvonalazódni: előrehozott választásokba is torkollhat ez a belpolitikai válság” – hívta fel a figyelmet Illyés Gergely. Hozzátette: ebben az esetben nyilván nem mindegy, hogy a PNL és Ilie Bolojan mögé csoportosuló választási szövetség milyen eredményt ér el. Úgy vélte, kialakulhat olyan társadalmi közhangulat, hogy néhány hónap, akár néhány hét múlva be merje vállalni a parlamenti választást a PNL és az USR, Ilie Bolojannal az élen. Az AUR-nak az előrehozott választás nyilván kedvező lenne, hiszen akár meg is duplázhatnák parlamenti súlyukat. A nagy vesztes – a jelenlegi ismeretek szerint – a PSD lenne ebben a helyzetben.
„Nyilván, előrehozott választás kiírásához az államfő cselekvő hozzájárulása is szükséges, és csak szélsőséges esetben lehet ez a válsághelyzet végső megoldása, ugyanakkor nem zárható ki; két nagy politikai szereplő is profitálna belőle – szögezte le a szakember. „Mindenesetre egyelőre még senki nem nevezhető a válság nyertesének, az AUR is várakozó helyzetben van, idő kell még ahhoz, hogy a folyamatot ilyen értelemben értékelni lehessen – tette hozzá.
Négy magyar párt Erdélyben
Az elemzőt egy másik téma kapcsán is kérdeztük, éspedig arról, hogy mennyire oszthatja meg az erdélyi magyarságot a pártopciók szintjén, hogy Kátai István színész nemrég bejelentette, megalakítaná a Romániai Magyar Egységpártot, amely a magyarországi Tisza Párt erdélyi megfelelője lenne. Kérdeztük arról is, mi lehet a hátterében annak, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) képviselője, Zakariás Zoltán, aki az RMDSZ listáján szerzett parlamenti mandátumot, bejelentette: kilép az RMDSZ frakcióból, független képviselőként folytatja munkáját, illetve arról is, hogy az AUR arra buzdította a magyarokat, csatlakozzanak hozzájuk.
Illyés Gergely mindenekelőtt leszögezte: ismeretei szerint a bejelentett új párt mögött valójában egyelőre semmi nincs, még alapítói sincsenek. Emellett, a magyarországi Tisza párt kifejezetten cáfolta, hogy köze lenne bármilyen erdélyi alapítású párthoz. Az elemző szerint mindezek a fejlemények a jelenlegi kényes politikai és gazdasági helyzettel függenek össze. Az RMDSZ kormányzati részvétele kapcsán is súlyos kritikák merültek fel, tüntetések is voltak. Magyarországon változások történtek, az RMDSZ és a magyar kormány között együttműködést is új alapra kell helyezni.
„Most egyfajta átmeneti időszak van, és vélhetőleg több irányból látják úgy: eljött az ideje, hogy önálló pályára lépjenek. Vélhetőleg ennek tudható be, hogy kilépett az RMDSZ frakcióból az EMSZ képviselője is” – részletezte Illyés Gergely. Az EMSZ feltehetőleg úgy ítéli meg, hogy két év múlva inkább a versenyre fog összpontosítani, nem az együttműködésre, de ez még mindig nem azt jelenti, hogy a parlamenti választáson külön indulnának – magyarázta.
„Az AUR az utóbbi elnökválasztáson is megpróbálta megszólítani a magyarokat, most is ezt teszi – elképzelhető, hogy megpróbálják kihasználni a gazdasági helyzet, a magyarországi választások miatti csalódottságot. Még az is elképzelhető, hogy a választásokon magyar jelölteket is fognak majd indítani” – fogalmazott a szakértő. Ezekkel a támadásokkal szembe kell néznie az RMDSZ-nek, és okos válaszokat kell adnia rájuk, hogy szavazóbázisa egységesen megmaradjon. Ezek a típusú kísérletek nem számítanak újdonságnak, a politika természetéhez tartoznak, kezelni kell őket – tette hozzá az elemző.
