Kelemen a parlamentben nyilatkozva elmondta, az áprilisig vagy májusig szóló megállapodás a költségvetés-kiigazításra, a jövő évi költségvetésre, a hiánycél betartására és a pénzügyi egyensúly megőrzésére vonatkozó vállalásokat tartalmaz. Ugyanakkor, a dokumentum két pontja az etnikai kisebbségek, a magyar közösség jogait érinti.
„Szerepel benne, hogy meg kell őrizni mindazt, amit az anyanyelvi oktatás és az egyéb jogok terén sikerült kivívnunk” – mutatott rá a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: Romániának mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert az elhúzódó politikai válság már a közszolgáltatások és egyes közintézmények finanszírozását is veszélyezteti.
Közölte azt is: az RMDSZ-nek nem lesznek miniszterei az új kormányban. A parlamentben, azokban az ügyekben, és azokkal a feltételekkel támogatják majd a kabinet munkáját, amelyekről megállapodtak. Az államtitkári és prefektusi tisztségekről nem tárgyalt Niculescuval. Ha a kijelölt miniszterelnök egyeztetni kíván ezekről, az RMDSZ kész a párbeszédre; ellenkező esetben a szövetség által támogatott tisztségviselők távoznak posztjukról – tette hozzá Kelemen Hunor.
A politikus a parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy 2027-ben az állami nyugdíjakat és a közszférában dolgozók béreit is az inflációhoz kell igazítani, mivel a 2025-ös és a 2026-os pénzromlás jelentősen csökkentette a vásárlóerőt.A szövetségi elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézkedés pluszterhet róna a költségvetésre, és a végső döntést a kormánynak kell meghoznia. Kelemen Hunor szerint a kis jövedelmű családokat is támogatni kell a hideg évszakban, mivel a villamos energia és a földgáz ára is emelkedik. A jogosultsági jövedelemhatár megállapítása szerinte a kormány szakapparátusának a feladata, de úgy véli, ezek a családok nem maradhatnak segítség nélkül.
Az RMDSZ elnöke arra is rámutatott, hogy az egyszerű indexálás nem szünteti meg a közalkalmazottak közötti bérkülönbségeket. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányprogram szerint az új egységes bértörvény elfogadását jövőre halasztják. Álláspontja szerint a jogszabályt még a 2027-es költségvetés jóváhagyása előtt el kellene fogadni.
A közigazgatási-területi átszervezésről Kelemen Hunor azt mondta: reformra szükség van, de azt nem lehet kizárólag statisztikai és matematikai szempontok alapján végrehajtani. Figyelembe kell venni a földrajzi adottságokat, valamint a falvak, községek és kisvárosok sajátos helyzetét – tette hozzá. Hangsúlyozta, nem lehet egy bukaresti irodából „meghúzni a vonalat”, és egységesen ötezer fős alsó népességhatárt előírni. Az ország különböző régióiban élő magyar közösségek helyzete jelentősen eltér – mondta, hozzátéve, hogy a közigazgatási reform nem változtathatja meg egyetlen település etnikai arányait sem.
