Elismerte a rendfenntartás kudarcát a belügyminiszter
Az AFP hírügynökség szerint Macron hétfőn elutasította Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását, ugyanakkor az elnöki hivatal közleményében elismerte, hogy a zavargások megelőzésében és a hírszerzési információk értékelésében hiányosságok mutatkoztak. Az államfő arra utasította a tárcavezetőt, hogy mielőbb vezessen be új rendfenntartási módszereket a rongálások, a barikádépítések és a fosztogatások megfékezésére.
Nuñez hétfő reggel a France Inter rádiónak nyilatkozva elismerte, hogy a rendfenntartó erők nem készültek fel megfelelően a zavargások mértékére, és egyes helyeken elveszítették az ellenőrzést. Hangsúlyozta, belügyminiszterként felelősséget visel a történtekért, ezért ajánlotta fel lemondását. Távozását az ellenzék több képviselője már vasárnap követelte.
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn tárcaközi válságtanácskozást tartott, amelyen a zavargások gazdasági következményeit, a biztosítási kérdéseket és az elkövetők felelősségre vonását vitatták meg. Serge Papin kereskedelmi miniszter külön egyeztetést hívott össze az érintett gazdasági ágazatok képviselőivel a károk felmérése és a vállalkozások megsegítése érdekében. A kereskedők szövetsége szerint mintegy 1500 üzletet ért támadás.
Macron: dühöt és szégyent éreznek a franciák
Macron vasárnap esti televíziós beszédében élesen elítélte a megélhetési nehézségek miatt szervezett országos tüntetéseket kísérő erőszakot. „Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este” – fogalmazott, az ultrabaloldali csoportokat és a hozzájuk csatlakozó bűnözőket téve felelőssé a zavargásokért.
Az államfő hangsúlyozta, az erőszakra nincs mentség, ugyanakkor különbséget kell tenni a jogos társadalmi követeléseket megfogalmazó békés tüntetők és a rongálók között. Átláthatóságot ígért a rendőrség fellépésével kapcsolatban, és bejelentette, hogy a miniszterelnök a következő napokban egyeztetésre hívja a politikai pártok, a szakszervezetek, a diákszervezetek és az önkormányzatok képviselőit.
Macron szerint a prefektusok szükség esetén egyes gyülekezések betiltásáról is dönthetnek. „Az országnak rendre és nyugalomra van szüksége, nem eszkalációra” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a hat hónap múlva esedékes elnökválasztás kampányának a politikai vitákról kellene szólnia.
Diákok zárták le a Louvre bejáratát
Hétfő reggel mintegy ötven diák akadályozta meg a belépést a párizsi Louvre-ba, hogy szolidaritását fejezze ki a szeptember közepe óta tiltakozó középiskolásokkal, és elítélje a rendőrség fellépését – közölte az AFP a múzeum vezetőségére és szakszervezeti forrásokra hivatkozva.
A megmozdulás résztvevői elsősorban a Louvre művészettörténeti és muzeológiai képzést nyújtó felsőoktatási intézményének hallgatói voltak, akikhez a párizsi képzőművészeti főiskola diákjai is csatlakoztak. A tiltakozók a tanuláshoz, a munkához és a megfelelő életkörülményekhez való jogért emeltek szót.
A múzeum vezetősége szerint az akció nem közvetlenül az intézmény ellen irányult, a diákok a Louvre nemzetközi ismertségét kívánták felhasználni követeléseik nyilvánosságra hozatalára.
Élesedik a vita a zavargások felelőseiről
A belügyminisztérium vasárnap esti összesítése szerint a hétvégi zavargások során országszerte 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük heten súlyosan. Laure Beccuau párizsi főügyész hétfőn közölte, a fővárosban 557 személyt helyeztek rendőrségi őrizetbe, közülük 433-an nagykorúak. A főügyész ugyanakkor nem tudta megerősíteni, hogy az őrizetbe vettek között szélsőbaloldali csoportok tagjai is vannak-e.
Marine Le Pen, a közelgő elnökválasztás egyik esélyese mély válságról beszélt, amely szerinte a francia demokráciát is fenyegeti. A kormány és a szélsőjobboldali politikus egyaránt a radikális baloldali Engedetlen Franciaországot (La France insoumise), valamint annak vezetőjét, Jean-Luc Mélenchont hibáztatta az erőszak elszabadulásáért.
A helyi vezetők ugyanakkor a kormány felelősségét hangsúlyozták. Emmanuel Grégoire, Párizs szocialista polgármestere szerint a belvárosban egész utcákat módszeresen feldúltak, helyettese, Lamia El Aaraje pedig a rendőrség eszközeinek elégtelenségét kifogásolta. Marseille polgármestere, Benoît Payan szintén a kormányt bírálta.
A szombati országos megmozdulásokon a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint mintegy 800 ezren vettek részt. A megélhetési költségek emelkedése és a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt szervezett tüntetésekről lapunk korábban már beszámolt. A hétvégi erőszakhullám és a tiltakozások hétfői folytatódása azonban azt jelzi, hogy a társadalmi elégedetlenség továbbra is komoly kihívást jelent a francia kormány számára.
