KOKOLY ZSOLT
Amikor kiderült, hogy 2025 Romániában „A gyermek éve”, Magyarországon pedig „A jövő nemzedék éve”, és az is, hogy a 2025-ös Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényt jubileumi tudományünnep formájában szervezik meg, megszületett a döntés, hogy legyen a szokásos évi jogász tanácskozásnak is rendhagyó, innovatív jellege. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy olyan sokszínű rendezvényt szervezzünk, amely tükrözi a gyermekjogok témakörét jellemző sokszínűséget. Az volt a cél, hogy lehetőleg minél több, különböző jogtudománnyal foglalkozó szakember, kutató részvételével gondolkodjunk együtt a témáról, mert ez egyrészt a szakmai kritériumokat biztosítja, másrészt új megvilágításba is tud helyezni egyes kérdéseket, vagy segít fókuszálni ott, ahol célzott figyelemre van szükség. Az akadémiai szféra képviselőiként a Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszékének oktatói vállaltak előadást: Sztranyiczki Szilárd habilitált egyetemi docens, Vallasek Magdolna egyetemi docens, Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus és Székely János egyetemi adjunktus, ügyvéd (a Szatmár Megyei Ügyvédi Kamara tagja). Sălăjan Karaivanoff Judit kolozsvári ügyvéd az Erdélyi Magyar Jogászok Társaságának (EMJT) képviseletében adott elő. Szintén joggyakorlói oldalról, a szabályozói hatóságok részéről Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos (a magyarországi Oktatási Jogok Biztosi Hivatala) vett részt a tanácskozás munkálataiban. A tanácskozás házigazdája az Erdélyi Múzeum-Egyesült IV., Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya volt.
A konferencián a fiatal kutatóknak is szerettünk volna teret biztosítani, hogy a szakmai tapasztalatot, tudományos kutatási eredményeket kiegészíthesse az a kíváncsiság, újfajta látásmód, amely a gyermekjogok kutatásában elengedhetetlen, így vált partnerré a Joghallgatók Erdélyi Önképző Szervezete (JÖSZ-E). A JÖSZ-E képviseletében egy mesteris jogászhallgató, Veres-Kupán Hunor és egy végzős jogászhallgató, Orosz Andrea mutatta be gyakorlati kutatását. Az ifjú kutatók testületét Kolozsváron végzett két jogász egészítette ki, akik jelenleg Miskolcon végzik doktori tanulmányaikat: Szabó Csaba és Papp Zsófia. Nem véletlen ez a részletes felsorolás, hiszen törekedtünk rá, hogy mind az akadémiai szféra, mind a szakmai hivatásrend, mind a pályakezdő fiatal kutatók képviselve legyenek, hogy minden oldaláról meg tudjuk közelíteni a gyermekjogok és gyermekrészvétel témáját.
Jelzésértékűnek tartom, hogy a Rajzolj – jogosan! középiskolás rajzpályázat díjkiosztóját és a pályázatra beérkezett rajzok kiállítását a konferencia keretén belül szervezték meg, és a fent említett intézmények közül többen is támogatói voltak a kezdeményezésnek. Több mint 300 rajz érkezett be és rendkívül tanulságos, inspiráló látni, hogyan látják a jogot az érintettek, ez a fajta visszajelzés nagyon fontos.
A konferencián fontos volt, hogy ne csak a megszokott szakmai közönségnek szólóan beszéljünk egy-egy adott kérdéskörről, hanem egy szélesebb közönséget is megszólíthassunk, gyakorlatilag minden érdeklődőnek tudjunk hasznos információval szolgálni, gyakorlati megoldásokkal segíteni vagy útmutatást nyújtani. Hiszen a gyermekvédelem, kiskorúak és fiatalkorúak védelme területén rengeteg információ áramlik és a jogszabályok is folyamatosan fejlődnek. Ezért pár kiemelt témára helyeztük a fókuszt, amelyek mind általános, mind helyi – azaz romániai magyar közösségünk szempontjából is prioritást élveznek: az oktatáshoz való jog és az iskolaválasztás szabadsága, a gyermek az igazságszolgáltatásban és gyermekvédelmi peres intézkedések; gyermekek és fiatalkorúak munkavállalása illetve a jogellenes, és a kiskorúak fejlődésére káros online tartalmak elleni fellépés.
Az oktatáshoz való jog jelentőségét (ideértve a tanuláshoz és tanításhoz való jog szabadságát is) nem kell senkinek bebizonyítani, Aáry-Tamás Lajos előadásában ezt a jogot most alkotmányos dimenzióban vizsgálta. Az oktatáshoz való jog olyan emberi jognak is tekinthető, amelyhez azonnali kötelezettség is kapcsolódik (a szülő alkotmányos kötelezettsége a gyermek iskolába küldésére). Az iskolaválasztás szabadságáról, az ehhez kapcsolódó jogokról, lehetőségekről és a szülők szerepéről Sălăjan Karaivanoff Judit kolozsvári ügyvéd vállalt előadást, amely kifejezetten Kolozsvár helyzetét vizsgálja meg ilyen szempontból. Nagyon érdekes esettanulmány, abból indulva ki, hogy egy multikulturális város milyen opciókat kínál ilyen szempontból, hiszen a különféle iskolatípusok különféle oktatási lehetőségeket nyújtanak (például tannyelv vagy fenntartó szerint).
A tanuláshoz való jog kulcsfontosságú elemei az anyanyelv és irodalom tárgyainak oktatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, a kisebbség történelmének és hagyományainak megismertetése, illetve a szülők választási szabadsága. Ugyanígy megvannak az iskolaválasztásnak is a jogi alapjai, illetve a szülők jogai (és kötelezettségei is az iskolaválasztásban).
Egy másik kiemelten fontos téma a kiskorúak munkavállalása: ennek a sajátosságát az adja, hogy a munkavállalás kérdéskörében kulcsfogalom az egyenlő elbánás elve – ugyanakkor hasonló védelmet élvez a fiatalok számára biztonságos, méltányos és fejlődést támogató munkafeltételek megteremtése is. Ebben a témakörben is törekedtünk arra, hogy mind az uniós jogalkotás jogi eszközeit megvizsgáljuk (Szabó Csaba PhD-hallgató előadása), mind a kiskorúak és fiatalkorúak munkavállalására vonatkozó romániai munkajogi szabályozás sajátosságait feltárjuk (Vallasek Magdolna egyetemi doces, munkajogász előadásában). Papp Zsófia PhD-hallgató kifejezetten a romániai fiatalok munkaerőpiaci helyzetét járta körül, rámutatva a korcsoportra jellemző aránytalanul magas munkanélküliség problémájára, a pályakezdést nehezítő rendszerszintű akadályokra és ezek hosszú távú következményeire, a nemek közti jelentős eltérésekre, valamint azon jogszabályi megoldásokra, amelyek a fiatalok alacsony munkaerőpiaci részvételének javítását célozzák.
Sztranyiczki Szilárd előadásában a gyermekbarát igazságszolgáltatás mikéntjére tért ki: hogyan tehető hatékonyabbá az ítélőképességgel rendelkező gyermek romániai bíróságok általi meghallgatása, azzal a céllal, hogy a hatályos jogi szabályozás hiányosságait sikerüljön beazonosítani és meg lehessen határozni az eljárás tökéletesítését elősegítő megoldásokat.
A jogellenes vagy a kiskorúak fejlődése számára káros online tartalmak elleni fellépés lehetőségeit több szempontból vizsgáltuk: Székely János egyetemi oktató és ügyvéd a gyermekvédelmi célú intézkedések peres úton kikényszerítésének nehézségeit tárta fel, online környezetben elkövetett jogsértés esetén. Fókuszba itt a közösségi média platformok kiskorúak számára potenciálisan káros tartalmainak eltávolítására irányuló keresetindítás került. Szintén gyakorlati szempontból közelítettem meg előadásomban a kiskorúak fejlődésére káros online tartalmak elleni intézményi fellépés lehetőségeit: a 2025-ben hatályba lépő romániai jogszabályi keret újdonságait vizsgáltam, szemlézve a nemzeti szabályozó hatóság és az ún. megbízható bejelentő státussal bíró romániai gyermekvédelmi civil szervezet joggyakorlatát. A digitális szolgáltatásokról szóló európai rendelet teljeskörú alkalmazása óta eltelt időszak jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályi megoldásainak eredményességét megvizsgáljuk.
A 2025 júliusában felülvizsgált Audiovizuális Szabálykönyv fontos újdonságokat tartalmaz a káros tartalmak azonosításában (a korábbi szabályzat csak a kifejezetten jogsértő tartalmat defineálta), ezáltal lehetővé válik az eddig jogi szürke zónának minősülő területek feltárása is.
Míg a jogellenes tartalmak meghatározása – és így az ellenük való fellépés is – relatíve egyszerűvé vált a digitális szolgáltatásokról szóló európai rendelet 2024-es teljeskörű alkalmazása óta, nehezebb a nem jogellenes, de a kiskorúak fejlődésére káros online tartalmak eltávolítása. Orosz Andrea a jogsértő online tartalmak területén a deepfake gyermekpornográfia hatását elemezte, amely új kihívásokat teremt a gyermekvédelemben, Veres-Kupán Hunor pedig a gyermek fejlődésére káros („agyrohasztó”), de nem jogellenes tartalmak jogi besorolását és szabályozását vizsgálta, amelyek káros hatást gyakorolhatnak a kiskorúak koncentrációs képességére, kognitív funkcióira.
A szerző médiajogász, egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE
Borítókép: TOMPA RÉKA
