Az államfő beadványában egyetértett azzal, hogy az államnak határozottan fel kell lépnie az uszítás, gyűlöletkeltés minden formája ellen, de úgy értékelte, hogy a parlament által megszavazott szigorítás pontatlan, önkényesen félreértelmezhető, és így akár ellentétes hatást válthat ki. Véleménye szerint a törvénymódosítás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mivel nem tisztázza félreérthetetlenül a "fasiszta" és "legionárius" jogi fogalmak mibenlétét, sem azt, hogy mi minősül fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának. Úgy értékelte: egyes előírások sértik az állampolgárok tájékozódási és szólásszabadságát is.
Az alkotmánybíróság csütörtöki közleményében úgy értékelte: a törvény világos, pontos és kiszámítható. Egy európai demokratikus társadalomban nem lehet elfogadni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva védjék olyan ideológiák értékeit és elveit, amelyek egész népcsoportok kiirtására irányuló politikai és intézményi mechanizmusokat alapozták meg. A fasiszta és legionárius ideológia olyan történelmi és politikai fogalmak, amelyeket jogi értelmezésekkel nem lehet relativizálni, hiszen embercsoportokat módszeresen kiirtó, politikai gyilkosságokat rendszeresen elkövető, antiszemita társadalmi rendszereket alapoztak meg.
A testület szerint a törvénymódosítás összhangban áll az európai demokráciák gazdag joggyakorlatával, betartja az arányosság elvét, és alkalmazása nem fog értelmezési gondokat okozni.
A vizsgált törvény célja indokolt és legitim, mivel a büntetőjog sajátos eszközeivel a demokrácia alapvető értékeit és elveit igyekszik megvédeni a demokratikus politikai rendszerek alapjait súlyosan veszélyeztető cselekményekkel szemben - érvelt a testület.
Az alkotmánybíróság csütörtökön először ülésezett új összetételében, miután a kilenctagú testületben három új alkotmánybíró kezdte el tevékenységét. Újdonságszámba ment a csütörtöki határozat abban a vonatkozásban is, hogy a májusban államfővé választott Nicuşor Dan is első ízben emelt alkotmányossági panaszt egy kihirdetésre váró jogszabály ügyében.
Romániában egy 2002-es sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. A rendelet hatályát tíz éve a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére is kiterjesztették.
A romániai zsidó közösség parlamenti képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett újabb módosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emelné a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés járna.
A képviselőház június 11-én szavazta meg a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetés szigorításáról szóló törvénymódosítást, amelynek hatályba lépéséhez - az alkotmányossági kontroll után - az államfő aláírására is szükség van.
A jogszabályt korábban az SOS Románia, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) törvényhozói is megtámadták az alkotmánybíróságon, a testület azonban múlt héten elutasította a beadványukat.
