A vasárnapi megmozdulást az orosz parlament épülete elleni 1993-as katonai támadás évfordulóján tartották. A moszkvai hatóságok által engedélyezett rendezvény helyszíne az 1905-ös forradalom hőseinek emlékműve vol. A részvételről eltérő becslések jelentek meg, egyes beszámolók néhány száz, mások mintegy kétezer tüntetőről szóltak.
A kommunista párt közlése szerint a rendőrök a rendezvény vége felé mintegy hatvan embert vettek őrizetbe. A párt moszkvai szervezete jogi segítséget nyújt az érintetteknek, és szabadon engedésük érdekében is közbenjár.
Telegram-csatornák, valamint az OVD-Info jogvédő szervezet beszámolói szerint a rendőri fellépés az után erősödött fel, hogy a résztvevők a „Le a cárral!”, „Tisztességes választásokat!” és „Szabadságot akarunk!” mondatokat kezdték skandálni. A tüntetők az orosz média- és távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor ellen is tiltakoztak, követelték a politikai elnyomás megszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását.
Szemtanúk szerint a rendőrök behatoltak a tömegbe, és erőszakkal emelték ki a résztvevőket. Az OVD-Info olyan beszámolókról is hírt adott, amelyek szerint egy földre került embert megrúgtak, másik tüntetőt pedig a hajánál fogva rángattak. Az orosz sajtó értesülései szerint az őrizetbe vettek egy részét később elengedték, mások a rendőrőrsökön maradtak, bírósági meghallgatásukra várva.
A megmozdulás résztvevői Dmitrij Morozov izsevszki aktivista szabadon bocsátását is követelték. Morozovot október 2-án, pénteken vette őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), miután állítólagos választási csalások elleni tüntetés megszervezéséért kampányolt. Az orosz sajtó később arról számolt be, hogy kábítószer-kereskedelem gyanújával büntetőeljárás indult ellene. A tüntetők támogatásukról biztosították Nyikolaj Bondarenko kommunista politikust is, akit eltiltottak attól, hogy induljon az Állami Duma választásán.
A rendezvénnyel az 1993. októberi politikai válság áldozataira emlékeztek. A Borisz Jelcin akkori elnök és a parlament közötti konfliktus során Jelcin utasítására a hadsereg tűz alá vette a Fehér Házként ismert parlamenti épületet.
A KPRF Oroszország legnagyobb parlamenti ellenzéki pártja, a meghatározó külpolitikai kérdésekben azonban többnyire a Kreml álláspontját követi, és támogatja az Ukrajna elleni háborút is. A kormány belpolitikai intézkedéseit ugyanakkor időnként bírálja.
A mostani megmozdulás azért is figyelemre méltó, mert Oroszországban az Ukrajna elleni háború kezdete óta jelentősen beszűkült a nyilvános tiltakozás lehetősége, és a hatóságok rendszeresen fellépnek a kormányellenes demonstrációk résztvevőivel szemben. A „Le a cárral!” jelszó pedig közvetlenül Putyin rendszerét bíráló üzenetként értelmezhető, ami szokatlan egy hivatalosan engedélyezett moszkvai rendezvényen.
