A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat – hosszú ideig rejtély övezte, hogyan irányítja az agy az érzelmeket, a testi funkciókat. Az említett kutatók az optogenetika úttörőiként olyan eljárást fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban.
„Az optogenetika olyan lehetőségeket kínál az agy feltérképezésére, amelyekről korábban csak álmodhattunk” – hangsúlyozta Per Svenningsson, az orvosi-élettani Nobel-bizottság elnöke a közleményben.
Az orvosi-élettani Nobel-bizottság hétfői közleménye szerint Peter Hegemann azt kutatta, hogyan képes a Chlamydomonas nevű egysejtű alga a fényforrás felé úszni. A 2000-es évek elején Hegemann Georg Nagellel közösen felfedezte a csatornarodopszint, egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező, sejtmembránon elhelyezkedő algafehérjét.
Kék fény hatására ezen a fehérjén keresztül egy csatorna nyílik meg. Ekkor töltéssel rendelkező ionok áramlanak a sejtbe, elektromos impulzust hozva létre. A kutatók megállapították, hogy bármilyen sejtbe is ültették be a fehérjét, az adott sejt fényérzékennyé vált.
Karl Deisseroth patkányok idegsejtjeibe juttatta be a csatornarodopszin génjét. A sejtek kék fénnyel történő megvilágításával képes volt idegi jel kiváltására. Az áttörést jelentő eredményt 2005-ben publikálta, majd két évvel később elérte, hogy ez a fénnyel vezérelhető „kapcsoló” élő egerek agyában is működjön.
Az idegi jelek fénnyel történő szabályozásának ezt a módszerét ma optogenetikának nevezik, és alkalmazása világszerte gyorsan elterjedt. Az optogenetika segítségével a kutatók feltérképezhettek olyan idegi hálózatokat, amelyek meghatározott emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében állnak, és kulcsfontosságúak a neurológiai és pszichiátriai rendellenességek megértése szempontjából.
A klinikai orvoslásban a kutatók ezt a módszert arra használják, hogy megkíséreljék visszaadni a látáskárosult emberek látását – mutatott rá a Nobel-bizottság. Thomas Perlmann, a testület főtitkára a bejelentést követően elmondta, hogy mindhárom tudóst sikerült telefonon elérni. Meglepettek voltak, és nagyon örültek annak, hogy kollégáikkal együtt megkapták a Nobel-díjat – mesélte a főtitkár.
Az 55 éves amerikai Karl Deisseroth 1998-ban doktorált a Stanford Egyetemen, majd 2000-ben ott szerezte meg orvosi fokozatát is. Biomérnöki, valamint pszichiátriai és viselkedéstudományi professzor a Howard Hughes Orvostudományi Intézetben és a Stanford Egyetemen.
A 72 éves német Peter Hegemann 1984-ben doktorált a Max Planck Biokémiai Intézetben. Tudományos elismeréseit az intézetben végzett kutatásaiért kapta. Jelenleg a Humboldt Egyetem professzora.
A 73 éves Georg Nagel a Frankfurti Egyetemen diplomázott 1988-ban. Jelenleg a molekuláris növényélettan professzora a Würzburgi Egyetem Molekuláris Növényélettani és Biofizikai Tanszékén. A díjjal elismert kutatásait a frankfurti Max Planck Biofizikai Intézetben végezte.
A kitüntetettek 12 millió svéd koronán osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
Tavaly Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós vehette át az orvosi Nobelt a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért.
Az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentésével kezdődött Nobel-hét kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseinek kihirdetésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét nevezik meg, a közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 12-én jelentik be.
