Bűnvádi feljelentés Oana Gheorghiu ellen a bírák különnyugdíjáról tett kijelentései miatt

Erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításért bűnvádi feljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), miután a politikus „éhező gyermekekre” hivatkozva megkérdőjelezte a bírák és ügyészek különnyugdíjának társadalmi indokoltságát.

A CSM hétfői közleménye szerint Gheorghiu „felelőtlen, populista” kijelentéseivel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a bírák, ügyészek jogállását támadta, egyben „érzelmi húrokat pengetve” uszított az állam egyik hatalmi ága ellen. A testület hangsúlyozta, a bírói és ügyészi függetlenség – annak pénzügyi vetületével együtt – nem kiváltság, hanem a jogbiztonság alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy a magisztrátus tagjai az állami visszaélésekkel szemben is megvédhessék az állampolgárok jogait.

A miniszterelnök-helyettes vasárnap este a Digi 24 hírtelevízióban kijelentette, a bírák és ügyészek korkedvezményes nyugdíjazása, valamint az átlagnyugdíj többszörösét kitevő juttatásuk olyan privilégium, amelyet az ország gazdasági helyzete nem bír el. Szerinte minden kiváltság más társadalmi rétegek rovására történik.Az éhező gyerekektől vagy a közkórházaktól kell elvonni a forrásokat” – fogalmazott. „Talán ezt nem értik meg, hogy amikor kiváltságokban részesülnek, valaki mást kell megrövidíteni” – tette hozzá Gheorghiu.

A kijelentésekre reagálva Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke „gusztustalan populizmusnak” nevezte Gheorghiu állásfoglalását. Szerinte a koalíciónak inkább olyan nyugdíjreformot kellene kidolgoznia, amely alkotmányos és megfelel az uniós elvárásoknak, mivel Románia mintegy 230 millió eurónyi támogatást kockáztat, ha november végéig nem lép hatályba a különnyugdíjakat kivezető törvény.

Az alkotmánybíróság október 20-án alkotmányellenesnek minősítette azt a – költségvetési hiány csökkentését célzó – jogszabálytervezetet, amely a bírák és ügyészek nyugdíját a jelenlegi száz százalék helyett utolsó nettó bérük hetven százalékában határozta volna meg, és fokozatosan 65 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt a mostani 48-ról.