Több mint két évszázad telt el, amióta Aranka György az anyanyelven való megszólalás fontosságát hangsúlyozta. Az Aranka-verseny ugyanezen cél érdekében indult. A verseny az igényes szövegalkotás, az értő felolvasás, a versmondás terén kínált megmérettetési lehetőséget és munkát a résztvevőknek. „Az elmúlt harminc évben diákok és tanárok egyre népesebb csoportja foglalkozott az anyanyelvvel beteljesítve Aranka elképzeléseit is. Aki egyszer részt vett ezen a versenyen, többé nem volt közömbös az anyanyelv iránt. A verseny kiállta az idők próbáját, a kezdeti cél teljesült” – fogalmazott Antal Orsolya, az Apáczai-líceum magyartanára.
„A mostani évforduló egyik üzenete az, hogy az anyanyelv művelésére a stabilitás eszközeként kell tekintenünk. A másik pedig az, hogy fogadjuk be az újat. Jöhet akármilyen technológiai újítás, az anyanyelv művelésének értelme megmarad. Igazi partnerek csak akkor tudunk lenni, ha uraljuk anyanyelvi képességeinket. Identitásunkban legyünk biztosak, építsünk szavakból bevehetetlen várakat” – nyitotta a meg a harmincadik Aranka-versenyt Farmati Anna egyetemi oktató, a Georgius Aranka Társaság elnöke. „Ha van a versenyzőkben türelem és kitartás, meg fogják mutatni, édes anyanyelvünk milyen szépen él a mesterséges intelligencia korában, és esze ágában sincs kimúlni” – tette hozzá.
Váradi Izabella, az országos oktatáspolitikai és értékelési központ tanácsosa értékeink megőrzésére hívta fel a versenyzők figyelmét. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes az anyanyelv művelésének fontosságáról értekezett. Kerekes Barnabás, a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke azt mondta: az Aranka-versenyen ott lenni világbajnoki címmel ér fel. Kerekes Barnabás az elmúlt harminc évben szinte minden Aranka-versenyen jelen volt, elmondta, Erdély mágnesként vonzza őt.
„Amikor a 15. Aranka-verseny műsorát néztem vissza, ott azzal búcsúztam, hogy várjuk vissza a jelenlevőket tizenöt év múlva is. Akkor nem gondoltam, hogy tizenöt év múlva is én leszek, aki most köszöntőt mond” – köszöntötte a résztvevőket Vörös Alpár az Apáczai-líceum igazgatója. Úgy vélte, a rendezvénynek határozott fejlődési pályája volt az elmúlt harminc évben. Darvasi Gyöngyvér, Misztrik Jolán, Ömböli Irma és Tőkés Erika magyartanárok nemcsak magas színvonalon szervezték meg a versenyt, hanem biztosították a hátteret is a felkészítő kollégáknak, amellyel megadták a diákoknak azt a pluszt, hogy a tananyagon túli tudást megszerezve helyt álljanak egy ilyen megmérettetésen.
Gheváld Júlia, az Apáczai-líceum aligazgatója arra kérte a versenyzőket, hogy találjanak rá saját hangjukra, illetve hangsúlyozta, hogy aki szépen fejezi ki magát az anyanyelvén, az valóban mond valamit a világnak. Gombár Anna és Szántó Bíborka az Aranka Társaság ifjúsági tagozatának képviselői az évente megrendezendő zsoboki anyanyelvi tábort ismertette. A megnyitón közreműködött Szélyes Villő és Fejes Gerő tanuló, majd az Ampelopsis Versszínház tagjai – Tamás Csilla, Moldován Tamara, Szilágyi Gabriella és Tamás Lehel – Áprily Lajos verseiből adtak elő válogatást, Szem mögött, szó mögött címmel. Énekelt és gitáron kísért Zágoni Dorka.
