Kérdésünkre, hogy milyen utóhatásai lehetnek az incidensnek, a szakértő úgy fogalmazott: rövidtávon diplomáciai és politikai következményekkel lehet számolni.
„Nicuşor Dan államfő máris közölte, hogy bezárják a konstancai orosz konzulátust, amire válaszlépésként a Kreml is bezárat majd egy másodrangú ottani román képviseletet. Nincsen kétségem afelől, Moszkva tudta, hogy a drónok egy része eltéved és Romániában köthet ki, de ezzel akarnak nyomást gyakorolni a románokra, ugyanakkor a NATO-t is tesztelik” – fogalmazott. Ami pedig a hosszú távú következményeket illeti, Barabás szerint minden bizonnyal a drónháború és légelhárítás területére fog a román hadseregépítés összpontosítani, parlamenti viták várhatóak a katonai fejlesztésekről - mondta.
„Első látásra Romániában alacsony szintű biztonsági válság van, ugyanakkor politikai krízis is, a helyzet az ügyvivő kormány korlátozott mozgástere miatt meglehetősen zűrzavaros. Közben sztrájkot hirdettek az egészségügyi dolgozók, a hatalmi csoportok pedig az állami vállalatok „lenyúlásáért” küzdenek a színfalak mögött. Az infláció magas, a gazdaság stagnál, a kamatok az égbe szöktek, visszaesett a kivitel. A politikai és biztonsági válság mellett tehát egy gazdasági válság is körvonalazódik” – tette hozzá, megjegyezve: ez az ország valójában 36 éve alacsony szintű politikai és gazdasági válságban van, furcsamódon ettől még működésképes maradt.
„Latinos temperamentummal zajlik a közélet, hangos politikai vita uralja, ami eltereli a figyelmet a lényegi folyamatokról. Az elmúlt évtized legjelentősebb belföldi változása ugyanis az, hogy mintegy 1,5 millió román került be a felső középosztályba, ami hozzávetőleg éves szinten fejenként 40 000 euró jövedelmet jelent. Amit nem minden esetben teljesítményalapon érnek el, vagyis a korrupció már nem csak a szűk elit hatalmi eszköze, hanem szélesebb társadalmi rétegekben is jelen van.
Ez a másfél milliós réteg birtokolja a gazdaságot és a politikát, az ő feladatuk lenne a nemzeti stratégia alakítása, megvalósítása. Az országnak azonban semmiféle stratégiája nincs. Itt van például a vészhelyzetet sms-ben jelző Ro-Alert-üzenet, amit hiába küldenek ki, az értesítettek egyszerűen nem tudják, hova meneküljenek ilyenkor, a kormánynak fogalma sincs, mi a helyzet az óvóhelyekkel. Vagy itt van a teljesen kaotikus autópálya-építés, energiapolitika, katonai beszerzések, agrárium, amelyek még mindig inkább az érdekcsoportok meggazdagodását szolgálják, és nem a közjót. Ez a valódi hazaárulás, nem a magyar kisebbség veszélyezteti az államot…” – foglalta tömören össze a romániai állapotokat Barabás.
Az elemző felhívja a figyelmet arra, milyen eltérően értelmezik a drón válságot a különböző titkosszolgálati hátterű érdekcsoportok szócsövei: a szocialistákhoz közeli lapok Dan elnököt kritizálják, a jobboldaliak az oroszokat, a liberálisok mindenkit.
„A jelek szerint a háttérben a titkosszolgálati csoportok közötti harc zajlik, a hírszerzés-közeli Eugen Tomacot pár napja blokkolta az ellentábor a kormányfőjelöltségtől. A küzdelem döntetlennek tűnik, egységes szempont ezért egyhamar nem lesz, marad, ami eddig volt: retorika, és felelőtlen politika. A jó hír az, hogy a magyar kormány és ellenzéke részéről határozott szándék van a magyar-román kapcsolatok javítására. Ilyen éles válságok során ugyanis a román elit mindig elővette a magyarellenességet, mint figyelemelterelési manővert, most talán van rá esély, hogy javítanak régi szokásaikon” - tette hozzá Barabás T. János.
