Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az orosz hadseregbe önkéntesek jelentkeznek, addig Ukrajnában úgy fogdossák össze az embereket, "mint a kóbor kutyákat". Mint mondta, így sem képesek kompenzálni az egyre növekvő létszámhiányt, amely abban is megmutatkozik, hogy az orosz hadsereg minden frontszakaszon előrenyomul.
“Vannak esélyek a konfliktus lezárására”
Az orosz elnök az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéről azt mondta: elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának kell megállapodnia egymással, míg a többi ország legfeljebb támogatást nyújthat a rendezéshez. Szerinte Kijev és európai szövetségesei agresszív lépéseikkel nehezítik a béke lehetőségét. Példaként említette egyebek között az oroszországi polgári célpontokra mért csapásokat és azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegető kijelentéseket tett az oroszországi polgári légiközlekedés biztonságával kapcsolatban. Putyin ugyanakkor azt mondta, hogy vannak esélyek a konfliktus lezárására.
Az orosz és az ukrán fél közötti kapcsolatok – Putyin szerint – elsősorban a titkosszolgálatokon keresztül folytatódnak. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Moszkva a kapcsolatok teljes körű helyreállításában érdekelt, és Donald Trump amerikai elnök hajlik a konstruktív együttműködésre.
Oroszország „tükörválaszt” ad a polgári célpontok elleni támadásokra
Putyin arról is beszélt: Oroszország abból indult ki, hogy polgári célpontok még konfliktus esetén sem lehetnek támadások célpontjai, de tévedett, az ellenség ezt másképp gondolta, ezért Oroszország most kénytelen tükörválaszt adni.
A támadások első számú ellenszereként az orosz légvédelem megerősítését, másodikként az olyan ellencsapásokat nevezte meg, amelyek elveszik az ukrán fél kedvét az ilyen objektumokra mért csapásoktól.
Elismeréssel szólt arról, hogy az orosz olajipari vállalatok, amelyeknek a háború előtt nem tartozott kötelességeik közé a finomítók védelme, most jelentős összegeket áldoznak erre a célra.
Trump békemegállapodáshoz kötné a következő Putyin-találkozót
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak arról beszélt, hogy legközelebb akkor találkozna Putyinnal, ha Oroszország és Ukrajna között megszületne a békemegállapodás. Trump szerint a háború a jelenlegi eszkaláció ellenére gyorsan lezárható, és azt mondta, hogy kapcsolatban áll mind az orosz, mind az ukrán elnökkel.
Bezárják a Goethe Intézet oroszországi kirendeltségeit
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fórumon bejelentette, hogy bezárják a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét. Ezt azzal indokolta, hogy Németország megszünteti a berlini Orosz Ház működését.
Berlin kedden közölte, hogy egy vizsgálat eredménye szerint Oroszország állhatott az augusztus 4-i, lipcsei repülőteret érintő drónincidens mögött. Németország ezért bezáratja a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Házat, valamint szigorítja az orosz állampolgárok beutazásának ellenőrzését.
Lavrov bírálta a német intézkedéseket és az Oroszországgal szembeni európai politikát. Azt állította, hogy Moszkva továbbra is kész az együttműködésre, de nem kíván visszatérni a korábbi kapcsolatokhoz az Oroszország elleni szankciók feloldása nélkül. Az orosz külügyminiszter szerint Európa saját politikai és gazdasági érdekei miatt tartja fenn az Oroszországgal szembeni ellenséges viszonyt.
Lavrov führernek nevezte Von der Leyent
Lavrov élesen támadta az Európai Unió vezetését is, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt egyebek mellett „führernek” nevezte. A NATO-ról azt mondta, hogy a szervezet mesterségesen próbálja meghosszabbítani saját létét.
Fejtegetése értelmében Európában továbbra is él posztimperialista és neonáci szellem, a kontinens a nemzeti és faji felsőbbrendűség eszméinek forrásává válik. Mint mondta, a Nyugat nem szereti azokat a nemzetközi struktúrákat, ahol konszenzus részesésévé kell válnia.
Úgy vélekedett, hogy a NATO, amelynek fel kellett volna oszlania, ahogyan a Varsói Szerződés is tette a Szovjetunió megszűnését követően, "kétségbeesetten keresi az ürügyeket" tulajdon "mesterséges létezésének" meghosszabbításához.
A német kancellár, Friedrich Merz kijelentését pedig, miszerint Németország ismét Európa vezető katonai hatalmává válna, szintén bírálta. "Amikor Friedrich Merz kancellár kijelentette, hogy Németországot ismét Európa vezető katonai hatalmává teszi, egyszerűen megdöbbentem, mert ha ez az ember nem érti, mit jelent az +ismét+ szó ebben az összefüggésben, az természetesen nagyon szomorú" - fogalmazott Lavrov.
Az orosz külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatban ismét Moszkva ismert álláspontját hangoztatta: kifogásolta az orosz nyelv használatának korlátozását és az Ukrán Ortodox Egyházzal szembeni fellépést, valamint azt állította, hogy a nyugati országok nem fordítanak kellő figyelmet az ukrajnai „nácizmus” kérdésére.
Lavrov emellett azt mondta, hogy az ENSZ közgyűlésén ismét sürgetni fogja a 2022-es bucsai események kivizsgálását.
A külügyminiszter Indiát és Kínát Oroszország vezető partnerei közé sorolta, és úgy vélte, hogy a két ország továbbra is érdekelt az Oroszország–India–Kína együttműködés fenntartásában.
OROSZ ÉS UKRÁN HADIJELENTÉSEK
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön négy ukrajnai település elfoglalásáról számolt be. Közlése szerint az orosz erők a Harkiv megyei Vaszilivkát, Blagodatnét és Dovzsankát, valamint a donyecki régióban fekvő Izsivkát foglalták el. A tárca szerint az orosz hadsereg mind a hat frontszakaszon előrenyomult, és több mint 1500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz védelmi minisztérium emellett több katonai és infrastrukturális célpont, valamint csaknem ezer ukrán drón megsemmisítéséről számolt be. Ezeket az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni.
Oroszország több régiójából is ukrán tüzérségi és dróntámadásokról számoltak be. Az orosz hatóságok szerint a Moszkvai terület légterében egyetlen éjszaka alatt 56 drónt semmisítettek meg, míg Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint szerda reggeltől csütörtök délig összesen 548 drón tartott a fővárosi régió felé. A hatóságok szerint több ember megsebesült, és ipari létesítményekben is károk keletkeztek.
Ugyanakkor Ukrajna több települését is orosz légicsapások érték. Odesszában 17 ember, köztük három gyermek sérült meg, miután egy 21 emeletes lakóépületet találat ért. Kijev megye Boriszpili járásában raktárépületek rongálódtak meg, egy ember pedig megsebesült.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 163 csapásmérő és álcadrónt vetett be az éjszakai támadásokban, amelyek közül 135-öt a légvédelem megsemmisített. Több helyszínen találatokat, máshol lezuhanó roncsokat jelentettek.
