„Hogy tud valaki erkölcsileg ilyen mélyre zülleni, majd fordulni egyet, és elmenni bevásárolni?” – kérdezte Rácz Norbert Zsolt, rávilágítva a nyilasok életének kettősségére. Zoltán Gábor szerint máshonnan kell megfogni a kérdést. A nyilasok esetében nem tudatos döntés születik, ahogy Shakespeare III. Richárd című drámája kezdődik: „Elvégezém, hogy gazember leszek”. „Ők a számukra legfontosabb értékek mellett állnak ki. Az ő szempontjukból vannak mások, akik megsértik az erkölcsöt” – fogalmazott az író. Zoltán Gábor ezt a működést napjainkra is átültette. Rávilágított, számos erőszakcselekmény, amelyet ma elkövetnek, nem szánt szándékú gazemberségből történik, hanem azért, mert az elkövetők úgy gondolják, hogy az értékrend súlyosan sérült. Ezt a meglátást alátámasztandó, az író még egy szempontot kínált. Amikor háborús bűnösöket pszichiátriai vizsgálatnak vetnek alá, sok esetben azt állapítják meg, hogy nincs lelkiismeret-furdalás, nincsenek rossz érzések, tették, amit tenniük kellett. „Az a probléma, hogy nem térnek le az igaz útról, hanem, sok esetben, az igaz út ide vezet” – magyarázta Zoltán Gábor.
„Hogyan válik a fodrász, a fűszeres olyan emberré, aki ezeket a botrányos cselekedeteket véghezviszi?” – hangzott Rácz következő kérdése. Zoltán Gábor szerint ilyen esetben valószínűsíthető, hogy ezeknek az embereknek a közegük sérült. Elnyomottnak érezték magukat, felmenőik sérelmeit is magukban hordozták, és ilyen módon láttak szabadulást ebből a helyzetből. A nyilasok számára ez a zsidóktól való megszabadulást jelentette. Másfelől, közösségi vezetők, akár egyházi emberek is megmagyarázták nekik, hogy ezek a módszerek helyeselhetők is lehetnek. Az ellenségkép kialakítása és annak dehumanizálása fontos szerepet játszott ebben az előkészítő folyamatban.
Zoltán Gábor esszéi folyamatában láttatják az eseményeket, amelyek végül a nyilasok által elkövetett atrocitásokhoz vezettek. A szerző Orgia című, 2016-ban megjelent regénye szépirodalmi eszközök segítségével mutatja be az 1944-45-ös budapesti eseményeket a nyilasok szemszögéből. A Nyilaskeltető ugyanezt a témát tudományosabb megközelítésből tárgyalja. A célja mindkettőnek ugyanaz: az emlékezés és a szembenézés.
