Tizenöt millió eurós projektet indított a kincses városban működő Műszaki Egyetem
Az elmúlt évtizedekben egyre problémásabbá vált a közúti közlekedés: a szinte mindennapossá vált forgalmi dugók mellett a súlyos testi sérüléssel vagy halállal járó szörnyű közlekedési balesetek arra késztetik a szakembereket, hogy lépéseket tegyenek ezen problémák megoldására.
Az elmúlt napokban a Kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) elindította a Ro-Green Sustainable Electric Mobility Solutions elnevezésű nagyszabású kutatás-fejlesztési projektet, amely a fenntartható mobilitás területén kíván új technológiai megoldásokat kidolgozni – jelentették be az illetékesek.
A program célja, hogy integrált módon fejlesszen elektromos és hidrogénmeghajtású közlekedési rendszereket, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával támogassa az autonóm járművek és a városi közlekedési infrastruktúra fejlődését.
A mintegy 15 millió eurós költségvetésű projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg a 2021–2027-es Intelligens Növekedés, Digitalizáció és Pénzügyi Eszközök program részeként. A kezdeményezés három éven keresztül fut, és célja, hogy Románia ne csupán felhasználója, hanem aktív fejlesztője és exportőre legyen a jövő mobilitási technológiáinak. A projektet az UTCN HUB-nak nevezett innováció klaszterben mutatták be, ahol a résztvevők hangsúlyozták, nem pusztán járműfejlesztésről van szó, hanem komplex innovációs ökoszisztéma létrehozásáról.
A mesterséges intelligencia irányította busz?
A program egyik központi eleme egy autonóm, hibrid meghajtású, akkumulátoros és hidrogén-üzemanyagcellás busz kifejlesztése, amely mesterséges intelligencia alapú irányítási rendszerekkel működik. A kutatók szerint a cél olyan prototípus létrehozása, amely a következő években már valós környezetben is kipróbálható, és amely egyszerre ötvözi az elektromobilitást, a hidrogéntechnológiát és az önvezető rendszereket. A fejlesztők úgy vélik, hogy megfelelő előrehaladás esetén akár három éven belül megjelenhet az első ilyen jármű Kolozsvár utcáin.
Légi taxival Apahidára?
A projekt másik kiemelt iránya a városi légi mobilitás fejlesztése, amely a dróntechnológiák és a városi légi közlekedés új generációs megoldásait vizsgálja. A kutatás kiterjed fejlett drónrendszerekre, valamint az úgynevezett légi taxik koncepciójára is, amelyek hosszabb távon a zsúfolt városi közlekedés alternatíváit jelenthetik. A szakértők szerint ezek a rendszerek jelentős szerepet kaphatnak a jövő városi mobilitásában, különösen a forgalmi terhelés és a környezeti hatások csökkentése szempontjából.
A Ro-Green program részeként kiemelt figyelmet kap a mesterséges intelligencia alkalmazása is, amely az energiafelhasználás optimalizálását, a közlekedési rendszerek hatékonyságának növelését és az autonóm döntéshozatali folyamatok támogatását szolgálja. A kutatók szerint a jövő mobilitása nem egyetlen technológia eredménye, hanem több tudományterület, köztük az informatika, a robotika és az energetika összehangolt fejlődésének következménye.
A projekt vezetői hangsúlyozták, hogy a cél nem csupán új járművek és eszközök létrehozása, hanem olyan technológiai és kutatási platform kialakítása, amely hosszú távon elősegíti a tudományos eredmények ipari hasznosítását is. A kezdeményezés így nemcsak a közlekedés jövőjét formálhatja, hanem hozzájárulhat a regionális innovációs kapacitások erősítéséhez is Romániában és Kolozsvár térségében.
Hogyan működnek majd a légi taxik?
A légi taxik megvalósítását több technológiai áttörés segítette elő. A NASA 1996-ban indította el a GAP-programot, amelynek célja könnyebb és olcsóbb repülőgép-hajtóművek fejlesztése volt – írja a science.howstuffworks.com portál. Ennek eredményeként készült el az FJX–2 turbóventilátoros hajtómű, amely akkoriban a világ legkisebb kereskedelmi turbóventilátoros motorja volt. A fejlesztések nyomán megszületett az Eclipse 500 típusú kisrepülőgép is, amely az úgynevezett nagyon könnyű sugárhajtású repülőgépek kategóriájába tartozik. Ezeket a gépeket a légi taxi-rendszer egyik alapvető elemének tekintik.
A légi taxik kezdetben várhatóan drágábbak lesznek a hagyományos repülésnél, így elsősorban üzleti utazók használhatják majd őket. Az árak csak a rendszer elterjedésével csökkenhetnek.
További kérdés a biztonság – írják a szakemberek. A kisebb repülőtereknek képesnek kell lenniük a megnövekedett forgalom kezelésére, miközben az új repülőgépeknek is meg kell felelniük a szigorú biztonsági követelményeknek. A NASA például már olyan automatikus légiforgalmi irányítási rendszereket is tesztelt, amelyek rossz látási viszonyok között is segítik a leszállást.
Az elmúlt években az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) új szabályozási kategóriát is létrehozott az elektromos, függőlegesen fel- és leszálló légi taxik számára, amelyeket power-lift repülőgépeknek neveznek.
A NASA már a 2000-es évek elején úgy becsülte, hogy a rendszer legkorábban 2015 után válhat szélesebb körben használhatóvá. Bár a technológia azóta sokat fejlődött, a légi taxik tömeges elterjedéséhez továbbra is fejleszteni kell a légiforgalmi irányítást, az infrastruktúrát és az akkumulátortechnológiát.
Sokan úgy vélik, hogy a légi taxik nem fogják teljesen leváltani az autókat vagy a vonatokat, viszont fontos szerepet kaphatnak a rövid és közepes távolságú gyors közlekedésben.
