Három nap dzsessz, ingyenes koncertek és 12 döntős a Jazz in the Park nemzetközi versenyén

Kolozsvári zenekar is szerepel a továbbjutott formációk között

Mikrofonnal Alin Vaida, a Jazz in the Park alapítója és főszervezője (Fotó: JAZZ IN THE PARK COMPETITION / FACEBOOK)
A dzsesszzene-kedvelők már tudják: az ősz beköszöntével szervezik meg a Jazz in the Park fesztivál nemzetközi versenyét a Sétatéren. A megmérettetésen továbbjutott zenekarok szeptember 18. és 20. között mérhetik össze tudásukat nemzetközi zsűri előtt. A versenyre ötven országból 306 zenekar nevezett, közülük a szervezők tizenkét formációt választottak ki. A hét európai országból érkező együttesek zenéjében a dzsessz számos mai irányzata megjelenik, az improvizációtól és az egyedi kompozícióktól kezdve a hiphop, az elektronikus zene, a neo-soul és az afrobeat műfaján át egészen a filmzenéig. A koncerteken és a fesztivál egyéb programjain a közönség belépő és karszalag nélkül vehet részt.

Az Jazz in the Park Competition döntőjébe a világ több pontjáról érkező zenészek jutottak be. A döntős formációk a három nap során lépnek színpadra, a győzteseket pedig szeptember 20-án hirdetik ki a hét díjkategóriában. A verseny összdíjazása meghaladja az 50 ezer eurót.

„Hiszek a versenyjellegű rendezvényekben, mert a pályájuk elején járó zenekar számára ezek jelenthetik az első komoly szakmai visszaigazolást. A Jazz in the Park Competition évről évre rengeteget fejlődött, ezt pedig a jelentkezők száma is jól mutatja: egyetlen év alatt ötvennél is több országból 306 nevezés érkezett” – ismertette Alin Vaida, a Jazz in the Park alapítója.

Mint mondta, a szervezők olyan díjazási rendszert alakítottak ki, amely valódi segítséget jelenthet a zenészek következő szakmai lépéséhez. Vaida szerint a jeggyel látogatható Jazz in the Park fesztivál elsősorban prémium élményt kínál, a verseny azonban más szerepet tölt be: lehetőséget teremt arra, hogy a pályájuk elején járó előadók, új ötletek és zenei megközelítések is teret kapjanak.

Minifesztivál a Sétatéren

A háromnapos rendezvény ezért nemcsak verseny, hanem szabadtéri fesztivál is, ahol a zene szervesen kapcsolódik a Sétatér hangulatához. A tizenkét döntős koncertjei mellett meghívott előadók, műhelyfoglalkozások, gasztronómiai programok és családi tevékenységek várják a közönséget, a belépés pedig minden programra ingyenes.

A parkban borkóstolókat is szerveznek, emellett whiskeykóstoló, tematikus bárok és kávés workshopok szerepelnek a programban. A gasztronómiai kínálatot olyan interaktív programok egészítik ki, mint a tésztakészítő műhely, ahol a résztvevők maguk is kipróbálhatják az olasz konyha egyik alapvető technikáját.

A fesztivál a koncertek mellett sok más programot is kínál (Fotó: JAZZ IN THE PARK COMPETITION / FACEBOOK)

Aki a zenehallgatás mellett alkotni is szeretne, szövő- és agyagozó műhelyeken vehet részt. Az interaktív játékok és nyereményes vetélkedők mellett a magasba vágyókat a zipline, vagyis a drótkötélpálya várja. A családok számára külön gyermekzónát alakítanak ki, a bakelitlemez-gyűjtők pedig a Vinyl Fairen válogathatnak a romániai lemezkereskedők és gyűjtők kínálatából.

A zenei programban a Coma Light együttes, a magyarországi Jazzbois, az Olaszországból érkező, 2025-ös győztes zenekar, a JEMMA, valamint a hiphopot és dzsesszt ötvöző, improvizációra épülő zenei formáció, a Vlad Dobrescu & The Jam Community kap kiemelt helyet. A fellépők a rocktól és a kísérleti hangzásoktól a popon át a hiphopig több műfajt is felvonultatnak. A programot a Colin’s-ban szervezett örömzenélések és meglepetés zenei produkciók egészítik ki.

A verseny a fellépők számára a koncerteknél is többet jelent: a három nap során találkozókra, beszélgetésekre és kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílik, és olyan szakemberekkel kerülhetnek kapcsolatba, akik későbbi szakmai pályájukat is segíthetik.

Kik a döntősök?

Romániát négy formáció képviseli a döntőben, amelyek eltérő módon közelítenek a kortárs dzsesszhez. Az AMPHITRIO filmszerű, rétegzett hangzásvilágot épít, amely a nemzetközi dzsesszszíntérhez is kapcsolódik. Az együttes Andrei Petrache (zongora) eredeti szerzeményeire épít. Zenéjükben az északi dzsessz, a balkáni és keleti hangzásvilág, valamint a rock, az elektronikus zene és az electro-groove hatásai egyaránt felfedezhetők. Az AMPHITRIO a Points, a Seasons (2023) és a Timelines (2024) című albumokkal folyamatosan bővítette zenei eszköztárát és alakította saját hangzásvilágát. Eddig több mint száz koncertet adtak Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban, emellett számos jelentős fesztiválon is felléptek. A zenekart a romániai dzsessz egyik legaktívabb és legígéretesebb feltörekvő formációjaként tartják számon. A további tagok Mike Alex (basszusgitár) és Philip Goron (dob).

 

A FOLT nemrég alakult kolozsvári újhullámos dzsesszzenekar, amelynek története közös jamsessionnel kezdődött. A találkozásból hamar közös zenei projekt született, a négy muzsikus pedig azóta is együtt dolgozik azon a sajátos zenei nyelven, amelyet a koncerthelyzet energiája, az improvizáció és a kortárs hangzásvilág felfedezése határoz meg. Repertoárjuk a modern dzsessz, az újhullám, az indie és a fusion határvidékén mozog. Zenéjükben fontos szerepet kap a hangszerek közötti kölcsönhatás és a dinamikus zenei építkezés. A FOLT első, két dalból álló élő felvétele után jelenleg első EP-jének kiadására készül. A zenekar még pályája elején jár, saját hangzásvilága azonban már jól körvonalazódik a feltörekvő dzsessz színterén. A zenekar tagjai Sárdi Tamás (billentyűs hangszerek), Ungvári Oscar (gitár), Sándor László (basszusgitár) és Ercsei Frankie (dob).

A nemrég alakult kolozsvári FOLT zenekar (Fotó: JAZZ IN THE PARK COMPETITION / FACEBOOK)

Az Equinox Quintet kortárs dzsesszprojekt különlegessége, hogy három elektromos gitár épít egymással sűrű, rétegzett hangzásbeli párbeszédet, amelyhez a zongora harmóniái és rugalmas, kifejező ritmusszekció társul. Zenéjük a modern dzsessz, a fusion és a szabad improvizáció határán mozog. A szokatlan hangszer-összeállítás révén az együttes sajátos színfoltot képvisel a romániai kortárs dzsesszben, miközben nagy hangsúlyt fektet a kísérletezésre és a zenészek közötti élő zenei kommunikációra. A zenekar tagjai Radu Falevici (elektromos gitár), Alexandru Mișu (elektromos gitár), Cristian Dimitrie (elektromos gitár), George Vizitiu (zongora) és Lorin Mihalache (dob).

A FAUST x LIVE BAND a Subcarpați egykori tagja, Cătălin Cătăna (művésznevén Faust) vezetésével működő élő hiphop-projekt, amely a rap energiáját teljes zenekar dinamikus játékával ötvözi. Faust rapperként, költőként és előadóként több mint tíz éve aktív. Zenéjében a hiphop, a drum and bass, a spoken word és a dzsessz hatásai találkoznak. A ként, valamint a Celula de Criză, az SR71 és az U.N.D.E. projektek alapítójaként sajátos, könnyen felismerhető stílust alakított ki. Eddig tizenöt albumot jelentetett meg, és többek között Guess Who, Deliric, DOC és Cedry2k mellett is dolgozott.

Bár a FAUST x LIVE BAND nem klasszikus értelemben vett dzsesszprojekt, zenei megközelítése több ponton kapcsolódik a kortárs dzsesszhez: a zenészek folyamatosan reagálnak egymás játékára, teret hagynak az improvizációnak, a produkció pedig a közönség energiájához és reakcióihoz igazodva alakul a színpadon. Az élő zenekar tagjai: Robert Zamfira (gitár), Andrei Stoi (dob), Rareș Dumitrașcu (basszusgitár) és Denis Negulescu (DJ, lemezjátszó).

Olaszországból két formáció jutott a döntőbe. A Giuseppe Malinconico Trio olasz kortárs dzsesszformáció, amely eredeti szerzeményekre és improvizációra építve alakít ki modern hangzást. Zenéjükben a dzsessz a fusion, a progresszív zene és a filmszerű hangzásvilág elemeivel találkozik. A dinamikus groove-ok, lírai témák és közös zenei felfedezések váltakozására épülő előadásokban a zongora, a basszusgitár és a dob folyamatos párbeszédben áll egymással. A zenekar a koncertélményt helyezi előtérbe, miközben markáns, könnyen felismerhető zenei világot alakított ki. A zenekar tagjai Giuseppe Malinconico (zongora, zeneszerzés), Sebastiano Zanotto (elektromos basszusgitár) és Jacopo Pierazzuoli (dob).

Az Alsogood művésznéven ismert Francesco Lo Giudice olasz producer és multiinstrumentalista, akinek zenéjében az organikus hiphop, a kortárs dzsessz és az introspektív hangulatok találkoznak. A Figùra zenekar alapítójaként az olasz instrumentális hiphop és dzsessz korai képviselői közé tartozott. A formációval 2018-ban jelentette meg a Place to Be című albumot, amelyen többek között MARO, Illa J (J Dilla) és Melodiesinfonie is közreműködött. Szólókarrierje során megjelent 2024-es Elsewhere című albuma több mint hárommillió kattintást ért el.

A rotterdami Anton de Bruin billentyűs, producer és zeneszerző a kortárs dzsessz, a klubzene és a világzenei hatások találkozási pontjait kutatja. Projektjében a dub, az afrobeat, a dzsessz és az elektronikus zene elemei kapcsolódnak össze energikus hangzásvilággá, amely egyaránt alkalmas figyelmes zenehallgatásra és táncra is. A zenekar élő felállásának tagjai Peter Somuah (trombita), Jesse Schilderink (szaxofon), Joop de Graaf (basszusgitár), Filip Schrijver (gitár), Thijmen Molema (dob) és Jermaine Berkhoudt (MC).

A DUK a portugál trombitás, a jelenleg Amszterdamban élő Simão Duque (trombita) zenei projektje, amely a hiphop energiáját a kortárs dzsessz szabadságával ötvözi. Modern hangzás, urbánus ritmusok és magával ragadó improvizációk jellemzik a kvintett zenéjét, amely a groove, a beat és a dzsessz kifejezőerejének határán mozog. A zenekar további tagjai Mael El Mazoughi (billentyűs hangszerek), Felipe Aguilera (basszusgitár), Manuel Vega (ütőhangszerek) és Lucas Trabado (dob).

A svájci Carolina Victoria Müller, azaz MISS C-LINE zenéjében a soult, a hiphopot, a dzsesszt, a groove-ot és a klasszikus zene hatásait ötvözi. A multiinstrumentalista, énekes, rapper és producer már gyermekkorában elkezdett zenélni. Klasszikus zenei háttérből érkezik, saját stílusát pedig olyan előadók inspirációjára alakította ki, mint Erykah Badu és a The Roots. 2016 óta aktív a koncertszínpadokon, ez idő alatt több mint kétszáz alkalommal lépett fel Európában és más kontinenseken is. 

Élő projektjében kibővített zenekarral lép színpadra, előadásait pedig a kísérletezés, a sokoldalú énekesi megszólalás és a folyamatos zenei felfedezés jellemzi.

 

Jim Cornelissen, azaz Creature. londoni előadó, producer és dobos, aki a kortárs dzsessz, a broken beat és a klubkultúra metszéspontján alkot. Zenéjében a hiphop groove-jai, a dzsessz-funk és az elektronikus zene hatásai találkoznak. Debütáló, A Life in Bloom című lemezt organikus, filmszerű és ritmikus hangzás jellemzi, amely az improvizáció és az elektronikus zenei produkció határán mozog. A londoni dzsessz- és klubszíntéren egyre hangsúlyosabban jelen lévő Creature. új generáció egyik figyelemre méltó képviselője.

A lengyel Noisecript együttes az improvizáció, az elektronikus zene és a konceptuális zeneszerzés találkozási lehetőségeit kutatja. A Mateusz Januła-Gniadek gitáros-zeneszerző vezette együttes összetett hangzásvilágot alakított ki, amelyben az akusztikus hangszerek és az elektronikus elemek modern, filmszerű zenei nyelvvé állnak össze. Zenéjük a narratív struktúrákra és a kortárs zenei produkció szemléletére épül: a jelentés nemcsak az improvizációból, hanem a zenei formából, a kontextusból és a hangulatból is kibontakozik. A zenekar további tagjai Szymon Paciora (trombita), Bartłomiej Tyburowski (zongora), Paweł Zwierzyński-Pióro (basszusgitár) és Stefan Raczkowski (dob).

A Javotte francia kortárs dzsesszkvartett, amelyet Lucie Jahier fuvolaművész és zeneszerző alapított, aki a projekt művészeti irányításáért is felel. A formáció sajátos zenei világot alakított ki kifejezetten erre a projektre komponált művekből, amelyek nem igazodnak mereven a műfaji határokhoz.

A Javotte folyamatosan feszegeti a műfaji határokat, miközben a szabadságra, energiára és spontaneitásra éppúgy épít, mint a világos kompozíciós szerkezetekre. Zenéjük intenzív, színes és kiszámíthatatlan, ugyanakkor erős, könnyen felismerhető hangzásvilággal rendelkezik. A zenekar tagjai Laëtitia Bonnin (zongora, billentyűs hangszerek), Gonzalo Alfaro Ugaz (elektromos basszusgitár) és Fabien Dechaumont (dob).

Az első helyezett 6000 eurós pénzjutalmat kap, és meghívást a Jazz in the Park 2027-es koncertjeire, összesen 6500 euró értékben. A második helyezett 3500, a harmadik 1500 eurót nyer. A legjobb romániai zenekar 1500 eurós díjban részesül, valamint lehetőséget kap egy bakelitlemez elkészítésére és terjesztésére, felléphet a Jazz in the Park 2027-es kiadásán, és videóklipet is készíthet. Különdíjban részesül a legjobb kompozíció, a legjobb zenész(ek), valamint a közönség kedvenc formációja is.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!