Zöld jelzést adott az alkotmánybíróság az adótörvény életbe léptetésének

Rácz Béla Gergely: az adónövelés még mindig a kisebbik rossz

Ha javul is a helyzet, az ingatlan- és gépkocsiadók nem fognak csökkenni a közeljövőben (Fotó: Rohonyi D. Iván / Archív)
Átment az alkotmányossági vizsgálaton a kormány adóemeléseket tartalmazó törvénytervezete, így januártól jelentősen nőhet a gépjárművek és az ingatlanok adóterhe, a taláros testület elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) óvását. A szerdai döntés után már semmi sem akadályozza, hogy az államfő kihirdesse a jogszabályt, a mezőgazdászok szövetsége azonban arra kéri Nicușor Dant, ne léptesse azt hatályba, mert szerintük a módosítás számos romániai gazdaság, családi farm és kis feldolgozóüzem végét okozhatja. A tervezet mintegy hetven százalékkal emelné az ingatlanadót, a gépjárművek esetében pedig a szennyezés mértékéhez kötnék a terheket. Az üzleti szférában az osztalékadó 10-ről 16 százalékra nőne. Rácz Béla Gergely közgazdász lapunknak úgy nyilatkozott: ez még mindig a kisebbik rossz, mert adóemelés nélkül akár a 2010-eshez hasonló, 25 százalékos bércsökkentés is bekövetkezhetne.

„Tavaly a költségvetési hiány elérte a GDP 9,23 százalékát, ez messze a legnagyobb Európában. A kormány folyamatosan olyan pénzeket költött el, amivel nem rendelkezett, ezt a hiányt pedig fedezni kell valahonnan” – magyarázta lapunk kérdésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE egyetemi oktatója. Elmondta: belföldön nem volt szabad tőke a hiány fedezésére, ezért külföldi hiteleket kellett felvenni. 

„A 2025-ös évben csökkenteni kellett a költségvetési hiányt. Az első változtatás augusztusban lépett érvénybe áfaemelés formájában. Ennek szeptemberben volt érezhető a hatása. Az előrejelzések szerint az idei költségvetési hiány kisebb lesz, mint a tavalyi, de még mindig Európa legnagyobb költségvetési hiánya várható az országban. Ezek az intézkedések, amelyek a lakosságnak és a vállalatoknak is plusz terhet jelentenek, szükségesek és elkerülhetetlenek. Ha nem lennének ezek a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések, sokkal nagyobb megélhetési válsággal kellene szembenéznünk. Ez még mindig a kisebbik rossz. Ezen intézkedések nélkül nem tartom kizártnak, hogy megismétlődhetett volna a 2010-es fizetéscsökkentés, amikor a költségvetési alkalmazottak bérét 25 százalékkal csökkentették. Ha viszont a költségvetési alkalmazottak bérét csökkentik, akkor az kevesebbet fog költeni, ezt pedig a magánszektor is megérzi. Ez az év nehéz volt, a következő is nehéz lesz. Valószínű, ha javul is a helyzet, a közeljövőben megállapítandó ingatlan- és gépkocsiadók nem fognak csökkenni – tette hozzá.

Sok vállalkozás számára az út végét jelentheti

A helyi adók emelését és a közpénzek hatékonyabb felhasználását célzó törvénytervezet második nekifutásra ment át az alkotmányossági szűrőn és arra vár, hogy Nicuşor Dan elnök kihirdesse. A gazdák országos szövetsége azonban arra kéri az államfőt, gondolja meg alaposan, mielőtt életbe léptetné az adótörvényt, és adjon egy lélegzetvételnyi szünetet a mezőgazdaságnak, illetve az egész román társadalomnak a számos intézkedés után, amelyek az elmúlt félévben olyan áremelkedést okoztak, hogy az mindenki életét felborította. A gazdák szerint az adók és terhek jelentős megemelésének hatásait vizsgáló tanulmány nélkül, miközben egyik napról a másikra vezetnének be újabb adókat – például a fóliasátrakra, gabonaraktárakra vagy gombatermesztő üzemekre –, a jogszabály sok romániai mezőgazdasági vállalkozás, családi gazdaság és kis feldolgozóüzem számára az út végét jelentené.

Amint arról korábban tudósítottunk, számítások szerint január elsejétől mintegy 70 százalékkal növekszik az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke. Hasonló mértékű, de a szennyezés mértékétől függő adóemelésre számíthatnak a gépjármű-tulajdonosok is. Az üzleti széférában a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik az osztalékadó, ugyanilyen mértékű adóemelés lép életbe a befektetésekből és kriptovalutákból származó nyereség után. 

A jogszabály egyike annak az öt deficitcsökkentő törvénytervezetnek, amelyet még szeptemberben jelentett be úgynevezett kormányzati felelősségvállalással a kabinet a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragása érdekében. Október 20-i döntésével azonban az alkotmánybíróság megakadályozta a törvény kihirdetését. Nem valamely gazdasági intézkedés bizonyult alkotmányellenesnek, hanem a jogszabály azon előírása, amely lehetővé tette volna, hogy az adóhivatal, a szerencsejáték-felügyelet és a vámhatóság dolgozóit hivatali visszaélés gyanúja esetén poligráfos hazugságvizsgálatnak vessék alá. Ezt követte az AUR újabb alkotmányossági óvása. A kormány attól tartott, hogy a kifogások elbírálása nagyon elhúzódik, emiatt nélkülöznie kell az adóemelésekből származó többletbevételt a 2026-os állami költségvetés megtervezésénél. Az alkotmánybíróság eredetileg január 21-ére tűzte ki az AUR óvásának elbírálását, és csak a kormány felkérésére hozta előbbre a döntést december 10-re, hogy az adóemeléseket január elsejétől életbe lehessen léptetni.

A helyi önkormányzatoknak el kell fogadniuk a helyi adók növelésére vonatkozó határozatot, ám a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal illetékesei még mindig nem tudnak semmi érdemlegeset mondani ez ügyben. Várható, hogy az önkormányzat csak december végén bocsátja ki a helyi adók növelésére vonatkozó határozatot.