A Székelykő lábánál fekvő dél-erdélyi településen már pénteken elkezdődtek a programok. Hidán Csaba történész, egyetemi oktató Torockó titkairól mesélt saját kutatásai alapján vezetett séta keretében, amelyet két időpontban is megtartottak.
A túravezető elsőként Torockó és egyben Közép-Európa legrégebbi parasztházát mutatta meg a résztvevőknek, hangsúlyozva: az 1668-ban készült épület eszmei értéke nagyobb, mint egy azonos korból származó kétemeletes polgári házé, ugyanis parasztházból nagyon kevés maradt fenn ilyen régi korból.
Külön felhívta a figyelmet a jellegzetes torockói kovácsoltvas munkákra – ablakrácsokra, ajtókilincsekre, zárakra, kopogtatókra –, hangsúlyozva, hogy a település kovácsainak munkái híresek voltak szép kivitelezésükről.
Hidán Csaba Torockó mondavilágába is beavatta a jelenlévőket, elmesélve, hogy Torockón azért „kel fel kétszer a nap”, mivel a tündérek ezzel a jelenséggel akarták jó kedvre deríteni a tündérkirály folyton bánatos lányát.
Részletesen ismertette a település fölé magasodó Székelykő szikláit is, külön kitérve annak barlangjaira, szikláira, a rajta álló egykori vár történetére. Beszélt a Diákok barlangjáról vagy Nagykőlyukról, ahova az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az Avram Iancu seregei elől menekülő nagyenyedi diákok rejtőztek el, és ahova a kollégium értékes könyveit is mentették.
A sétán szó esett a településen lévő vajorokról, azaz vízgyűjtő medencékről is, ahol a kertek alatt futó patakok vizét gyűjtötték össze, s majd szigorú sorrendben az emberek, állatok itatására, a ruhák öblítésére, illetve mosásra használták.
Mivel Torockón két nagy tűzvész is pusztított, a tűzoltás mechanizmusáról is szó esett. Elhangzott: a faluban minden háztartásnak meg volt mondva, hogy milyen eszközzel kell megjelennie az oltásnál, volt, aki vödröt, más létrát vagy csákányt vitt, és az eszköz jele ma is ott látható több háznak a kapuján.
A séta résztvevői a híres vízimalmot és a körülötte lévő, kovács- és egyéb eszközökből álló magángyűjteményt is megtekintették. Elhangzott: a malmot először a vasérc törésére használták, csak utána kezdtek el gabonát őrölni vele.
A 12. Duna Napok első napján szórakoztató programokat is tartottak, a kisebbek a Csukás Mesebirodalommal ismerkedhettek, míg a lelkészlak udvarán Mező Misi adta elő Mesélő című műsorát a közönségnek.
