A filharmónia múlt pénteki hangversenyének teljes estét betöltő műsora az 1924. november 29-én elhunyt Giacomo Puccini, a 20. század egyik legkedveltebb operazsenijének emléke előtt tisztelgett az Egyetemiek Háza zsúfolásig megtelt koncerttermében. A gondosan felépített műsorban a közönség Puccini fiatalkori műveitől a népszerű operaáriákig az életmű egy-egy gyöngyszemének szépségeit csodálhatta, miközben az olasz operaóriás zenéjének szenvedélyes érzelemvasútján utazhatott. A hangverseny fergeteges sikere annak a tökéletes összhangnak köszönhető, amely a Pier Giorgio Morandi vezényelte zenekar, a három kiváló énekes szólista – Melody Moore szoprán, Pataki Adorján tenor és Mihai Damian bariton–, és a Cornel Groza által betanított énekkar között létrejött.
Giacomo Puccini (1858–1924) legnépszerűbb operái – Manon Lescaut, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony, Turandot – a világ minden operaházát meghódították. Operáinak népszerűségét szerelmi történeteinek megható, romantikus szenvedélye, a cselekményeket mozgató szereplők lélekábrázolása, dallamainak lélekbalzsam hatású szépsége hozta meg. Ezen az estén a híres operarészleteken kívül, a zenekarra írt Preludio sinfonico és az énekhangra, kórusra és zenekarra komponált Messa di Gloria művekkel is megismerkedhetett a közönség. A Preludio sinfonico (A-dúr) Puccini második zenekari műve, 1882-ben keletkezett, abban az évben, amikor még a zeneszerző a milánói konzervatóriumban végezte tanulmányait. Habár fiatalkori mű, drámai és lírai érzékenységében, érzelmektől hullámzó csodálatos melódiájában, a fúvósok és a vonósok közötti operás színezetű párbeszédekben ott ragyog a pályakezdő zeneszerző páratlan tehetsége. Puccini Triptichonjának második része az Angelica nővér (Suor Angelica). Mivel az opera egy zárdában élő apácaközösségben zajló történetről szól, Puccini az egyfelvonásos operát kizárólag női hangokra bízta. A Senza Mamma kezdetű ária akkor hangzik el, amikor Angelica – akit úri családja a törvénytelenül született gyermeke miatt hét éve száműzött a zárdába – megtudja, hogy a kisfiú meghalt. Ez az ária az opera legdrámaibb pillanata, melynek könnyekig megható szépségeit Melody Moore mély átéléssel, a fájdalom érzékeny színeivel tolmácsolta. A Nyugat lánya (La Fanciulla del West) című opera Minnie, dalla casa son partito kezdetű áriája a főszereplő Jack Rance seriff áriája, aki a hátrahagyott otthonról, a szeretetnélküliségről, a magányról énekel. Az áriát Mihai Damian, az idei Operalia nemzetközi operaverseny győztese szólaltatta meg drámai erejű, szélesen ívelő zenei mondatokkal. Pataki Adorján a tavalyi Puccini-év keretén belül a zeneszerző öt operáját – Tosca, Bohémélet, Pillangókisasszony, Manon Lescaut és A fecske – énekelte nagy sikerrel a Kolozsvári Magyar Operában. Ezen az estén a Toscából a közismert E lucevan le stelle kezdetű Levéláriát szólaltatta meg lenyűgöző drámai érzékenységgel. A Pillangókisasszony (Madama Butterfly) egyik legköltőibb pillanata a Coro a bocca chiusa. A magyarul Zümmögő kórusként ismert operarészlet olyan, mint egy fohász, az amerikai szerelmét visszaváró Cio-Cio-San-nak az éjszaka csendjében elsuttogott imája, melyet a Cornel Groza által betanított énekkar megható érzékenységgel szólaltatott meg.
Lírai szépségekben, drámai pillanatokban a koncert második fele is bővelkedett. A Manon Lescaut színhatásokban bővelkedő zenekari Intermezzoja bánatos cselló- és hozzá simuló brácsa- és hegedűszólóval indul. A közjáték nagy érzelmi ívet jár be, miközben előrevetíti a történés tovább súlyosbodó drámaiságát. Manon Sola, perduta, abbandonata kezdetű áriáját Melody Moore sokszínű hangjával az érzelmek minden rezdülését letaglózó drámaisággal tolmácsolta. Az operarészletek sorát két duett zárta a Bohéméletből: az O, Mimi, tu più non torni kezdetű ária Mihai Damian és Pataki Adorján egymásra hangolt színes előadásában, az O soave fanciulla meghitt szerelmi duett Pataki Adorján és Melody Moore érzékeny színekben játszó, szenvedélytől fűtött tolmácsolásában hangzott el. A műsort Puccini Messa di Gloria férfi énekes szólistákra, négyszólamú énekkarra és szimfonikus zenekarra komponált miséje zárta. A Messa di Gloria Puccini fiatalkori próbálkozásainak egyik remekbe szabott egyházi darabja, amelynek apró részleteiben ugyan fel-felcsillan a zeneszerző operastílusának egy-egy későbbi vonása, de ez még nem az igazi Puccini, viszont a mű meghitt, fenséges és szép. Pataki Adorján és Mihai Damian, a mise két énekes szólistája, valamint az énekkar színekben és hangulatokban gazdag kifogástalan előadása elnyerte a közönség tetszését.
Puccini romantikus szenvedélyektől fűtött csodálatos zenevilágának szépségeit talán senki más nem érezhette volna jobban, mint az olasz Pier Giorgio Morandi karmester. Ezen a november végi csodaszép hangversenyen, a teljes zenei apparátus profizmusának és Morandi szakavatott vezényletének köszönhetően, a közönség Puccini varázslatos zenéjének szenvedélyes érzelemvasútján utaz(hat)ott.
