Elbukott a Bolojan-kormány elleni ötödik bizalmatlansági indítvány

Ilie Bolojan kormányfő (balról), Oana-Clara Gheorghiu, Marian Neacşu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesek a parlamenti vitán
Elutasította kedden délután a parlament az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette kormány ellen benyújtott - immár ötödik - bizalmatlansági indítványt. A „Románia nem eladó – progresszívek nélkül a kormányzásban” című dokumentumot a Béke – Elsőként Románia parlamenti csoport terjesztette a törvényhozás elé, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatta. A bizalmatlansági indítványt 117 törvényhozó kezdeményezte. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői helyükön maradtak, és nem szavaztak – tudósított a Mediafax hírügynökség. A parlamenti tisztségviselők összlétszáma 463, közülük 420 volt jelen hétfőn, s 141-en szavaztak. A bizalmatlansági indítványt 139-en támogatták szavazatukkal, ketten ellene voksoltak. A kezdeményezés 232 vokssal, tehát a kormánykoalícíós pártoktól kapott szavazatokkal lehetett volna csak sikeres.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői szerint a kormány kudarcot vallott az alapvető területek irányításában: a gazdaság és a közpénzügyek, valamint az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás terén egyaránt. Az ellenzék azzal vádolja a Bolojan-kormányt, hogy „tervezés és felelősségvállalás nélküli” döntéseket hoz. Kritikáik között szerepel továbbá az infláció növekedése, a vásárlóerő csökkenése, valamint az állam túlzott eladósodása.

Az ellenzéki parlamenti képviselők a megélhetési körülmények romlására, a lakosságot és az üzleti szférát sújtó egyre erősebb adóterhekre, illetve az alapvető közszolgáltatásokba irányuló hatékony beruházások hiányára is felhívják a figyelmet a bizalmatlansági indítványban. 

Az indítvány parlamenti vitáján George Simion AUR-elnök azzal érvelt, hogy a kormány a kisgazdák, az anyák, az idősek adóterheit növeli a pártok állami támogatásának csökkentése helyett. Szerinte az adóemelések folytán vállalkozások szűntek meg. Felszólította Ilie Bolojant a lemondásra, és alternatívaként a háromszáz fős parlament kialakítását, a párttámogatások megvágását, a kétfordulós polgármester-választás visszaállítását, valamint az áfa fordított adózását nevezte meg az adóelkerülés elleni „egyetlen életképes megoldásként”.

Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamentben az indítvány vitáján megvédte kormánya intézkedéseit, kiemelve, azok stabilizálták a gazdaságot, és megelőztek egy pénzügyi válságot. Eredményként könyvelte el, hogy csökkent a költségvetési hiány, 12 százalékkal nőttek a bevételek, Románia alacsonyabb kamattal tudott hitelt felvenni, és visszafogták a közszféra személyi kiadásait. Bejelentette ugyanakkor a következő év prioritásait: az adóelkerülés elleni fellépést, az uniós források lehívását és a szilárd gazdasági alapok megteremtését. Bolojan bírálta az indítvány kezdeményezőit, mondván: káoszt és botrányt kínálnak alternatívák nélkül.

A PSD elnöke, Sorin Grindeanu még a plenáris ülés előtt közölte: a párt nem támogatja az indítványt, és továbbra is a kormánykoalíció része marad. „Továbbra is partnerei vagyunk ennek a koalíciónak. Ha a PSD valaha úgy döntene, hogy kilép a kormányból, azt nyíltan és vállaltan teszi meg, nem egy bizalmatlansági indítvány megszavazásával” – fogalmazott Grindeanu.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor arra figyelmeztetett a szavazás előtt, hogy egy koalíciós párt részéről leadott támogató szavazat a kormányzati szövetség felbomlásával lenne egyenértékű.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 232 szavazatra lenne szükség a 463 fős parlamentben, ezt a küszöböt az ellenzék önmagában nem tudná elérni. A kormánykoalíció 293 parlamenti képviselővel rendelkezik, amelyhez további 16 nemzeti kisebbségi képviselő támogatása társul, így koalíciós szavazatok nélkül az indítványnak nincs reális esélye az elfogadásra. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bizalmatlansági indítvány 118 aláírója között szerepelt Victor Ponta képviselő is, aki a PSD listáján jutott mandátumhoz.