Alkotmánybírósági források szerint az a négy bíró - Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc - nem jelent meg a hétfői ülésen, akiket a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt a testületbe. A vasárnapi ülés szintén az ő távozásukat követően vált határozatképtelenné.
Médiaértesülések szerint a négy alkotmánybíró hatástanulmányt kért a tervezetről, ezért követelték az ülés elhalasztását. Simina Tănăsescu hétfői nyilatkozatában erre reagálva leszögezte, az alkotmánybíróság jelenlegi joggyakorlata értelmében a hatástanulmány nem releváns egy törvénytervezet alkotmányossági vizsgálata során. Azt is elmondta, hogy a vonatkozó törvény szerint egy beadványt elbíráló ülést abban az esetben lehet megszakítani, ha a testület egyik tagja kéri ezt, arra hivatkozva, hogy a téma alaposabb tanulmányozást igényel. "Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudok semmit egy esetleges ilyen kérelemmel kapcsolatban" - tette hozzá.
A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM - amúgy konzultatív jellegű - véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
Az új tervezetet a legfelsőbb bíróság támadta meg az alkotmánybíróságon.
