Új esélyt kaphat a Kolozsvári Állami Magyar Színház felújítása

A Kolozsvári Állami Magyar Színház felújítását az Országos Befektetési Vállalat (CNI) bevonásával tervezték megvalósítani, a projekt azonban a közbeszerzési folyamat elakadása miatt nem valósult meg, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a CNI már nem kínál reális középtávú megoldást. Demeter András ügyvivő kulturális miniszter szerint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) által nyújtott kölcsönből finanszírozott, Kulturális alapok (Temelii Culturale) elnevezésű projekt új finanszírozási lehetőséget jelenthet a beruházás számára. Ebben a projektben a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelenleg még nem szerepel, Demeter András ügyvivő kulturális miniszter azt szeretné elérni, hogy a programban felszabaduló források révén a beruházást később be lehessen emelni a finanszírozott projektek közé.

Ennek kapcsán tartottak sajtótájékoztatót hétfőn a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában. Az eseményen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és Demeter András ismertették a 2020-ban kormányhatározatba foglalt, azóta elakadt beruházás történetét, valamint arra is kitértek, miként lehetne azt olyan finanszírozási programba beilleszteni, amely elsősorban műemléképületek felújítását támogatja.

Mi történt eddig?

Tompa Gábor felidézte, hogy a korszerűsítési és felújítási projekt 2020-ban, a választásokat követően került be az akkori kormány programjába. A színház igazgatója szerint a Szamos-parti intézmény az európai színházakhoz képest komoly lemaradásban van. Mint elmondta, nincs forgószínpad, süllyesztő és elektromos húzórendszer, miközben számos egyéb, korszerű színházi működéshez szükséges tér is hiányzik. Az operának nincs megfelelő zenekari próbaterme, a színháznak pedig nincs alkalmas próbaterme, miközben a két intézmény több mint fél évszázada közös öltözőkön osztozik. Az intézményvezető szerint a nézőtér állapota súlyosan leromlott, a székek elhasználódtak, a világítástechnika korszerűsítésre szorul, a színpadtechnikai berendezések egy része pedig már nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. A zenekari árok is túl szűk, így nagyobb zenekar számára nem biztosít megfelelő helyet. Az intézmény igazgatója hozzátette, a tervezett bővítés nem egyszerű épületfelújítást jelentene, hiszen olyan új helyiségeket és munkára alkalmas tereket alakítanának ki, amelyek egyszerre oldanák meg a két intézmény jelenlegi működési problémáit, javítanák a munkakörülményeket, és lehetővé tennék, hogy az intézmény felzárkózzon az európai színházi infrastruktúrához. Tompa Gábor rámutatott, hogy a kolozsvári színház az Európai Színházi Unió egyetlen romániai tagszínháza, az épület állapotát tekintve azonban – mint fogalmazott – a tagintézmények között az utolsó helyen kullog.

A beruházás műemléki szempontból is sajátos helyzetben van. Az épület B kategóriájú műemléknek számít, ami a színházigazgató szerint bizonyos szempontból könnyebb helyzetet jelent, mint például a kolozsvári Lucian Blaga Állami Színház esetében, elsősorban azért, mert kevesebb műemlékvédelmi engedélyre van szükség. A műemlékvédelem szempontjából különösen fontos az épület kupolája, amelynek egyediségét a későbbi műszaki ismertetés során Csók Zsolt régész és műemlékvédelmi szakember is kiemelte.

A projekt első finanszírozási útjaként az Országos Befektetési Vállalatot választották. A tervezési dokumentációt építészcsoport dolgozta ki Guttmann Szabolcs vezetésével. Azonban az első komoly akadályok már a felújításhoz szükséges műszaki tervek és dokumentáció elkészítésénél jelentkeztek. Az erre kiírt közbeszerzést két pályázó közül nagyváradi cég nyerte meg, amelynek Tompa Gábor szerint kevés releváns tapasztalata volt, korábbi munkái között egyetlen vidéki kultúrotthon szerepelt. A szerződés odaítélését 2021 októberében hirdették ki, aláírására azonban hónapokat kellett várni, majd a cég a hat hónapos határidőre sem készítette el megfelelően a dokumentációt. A színház és a CNI képviselői szerint a késve benyújtott anyag szakmailag nem felelt meg, ezért a szerződést felbontották. A projekt elakadt, közben a CNI finanszírozási lehetőségei is beszűkültek. Demeter András szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a CNI-n keresztül már nem látszik reálisnak a beruházás középtávú megvalósítása.

Milyen lehetőségek vannak? 

A miniszter most több mint két évtizede működő finanszírozási programot vizsgált újra. Az LD 2215 (2024) számú kóddal jelölt program pénzalapja az Európa Tanács Fejlesztési Bankja kölcsönének része, a sajtótájékoztatón Kulturális Alapokként hivatkoztak rá. Demeter András szerint a programnak hosszú története van, és az elmúlt több mint két évtizedben számos romániai kulturális épület felújítását és restaurálását finanszírozták belőle.

A konstrukció hosszú távú, visszatérítendő CEB-hitelt és ahhoz kapcsolódó román állami társfinanszírozást jelent. Célja, hogy olyan kulturális beruházások is megvalósulhassanak, amelyekhez az államnak önállóan, saját forrásból nem feltétlenül lenne elegendő pénze. Demeter András szerint a CEB-kölcsönben jelenleg mintegy 60 millió eurónyi összeg szabadulhat fel olyan beruházások miatt, amelyek objektív okokból nem valósulnak meg. A konstrukció szabályai szerint a kieső beruházásokat újakkal kell helyettesíteni, különben az összeget levonják a kölcsönből.

A miniszter szerint a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház felkerülhet a finanszírozási listára, ehhez azonban kormányzati szintű politikai döntésre és a fejlesztési bankkal adminisztratív egyeztetésekre van szükség. A következő hónapokban emellett további felszabadítható forrásokat is keresnének, hogy a mintegy 60 millió eurós keretet kiegészítsék.

A projekt műszaki összetettségére Csók Zsolt régész és műemlékvédelmi szakember is felhívta a figyelmet. Elmondta, műszaki szempontból több olyan különleges feladatot kell megoldani, amely miatt a beruházást nem lehet egyszerű épületfelújításként kezelni. Szerinte az egyik legnagyobb kihívást a feszített betonelemek restaurálása jelenti, miközben az épület egyedi kupoláját is figyelembe kell venni. Hozzátette, a színpadtechnika korszerűsítése komoly műszaki kihívás, hiszen a tervezés során azt is figyelembe kell venni, hogy a színpadtechnikai megoldások kialakításához hat méterrel a Szamos szintje alá kell ásni.

A beszélgetés során Tompa Gábor részéről az is felmerült, hogy mi történik azokkal a tanulmányokkal és szakmai dokumentumokkal, amelyeket a projekt elindításához a színház már elkészíttetett és kifizetett. Demeter András szerint nem kell mindent elölről kezdeni, a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi a projekt dokumentációjának aktualizálását.

Demeter András szerint egyelőre az sem biztos, hogy a felszabaduló, mintegy 60 millió eurós keret elegendő lesz a két beruházás teljes költségére. A két színház esetében már elkészültek a társadalmi-gazdasági hatástanulmányok, amelyeket továbbítottak a fejlesztési bank szakembereinek. Ha a végleges költségek meghaladják a rendelkezésre álló összeget, Románia saját hozzájárulásának növelése is szóba jöhet, amire a miniszter szerint korábban már volt példa, ehhez azonban politikai döntés szükséges.

Demeter hangsúlyozta, hogy ehhez előbb a két intézménynek fel kell kerülnie a finanszírozási listára. Ezt követően lehet meghatározni a beruházások pontos költségeit, illetve azt, hogy szükség van-e további forrásokra. A következő hónapokban ezért a kormányzati döntések mellett a CEB-el szükséges adminisztratív egyeztetéseket is le kell folytatni, miközben további felszabaduló forrásokat keresnek a jelenlegi keret kiegészítésére.