Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának elnöke felidézte: az októberi RMDSZ kongresszus jelmondata ez volt: Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk! Ez az aradi szórványkonferencia jelmondata is, és nem véletlen választás, hanem jelzi azt a tényállást, hogy az RMDSZ legnagyobb kihívása és legerősebb küldetése a közösségépítés és a társadalomszervezés. „Igaz volt ez az elmúlt 35 esztendőben mindig, és igaz marad az elkövetkezőkben, a gyorsan változó körülmények közepette is. Ez a mi szórványközösségeinkben még nagyobb kihívást jelent, hiszen a beolvadás, az identitásvesztés és az elvándorlás együttes veszélyeivel kell megküzdenünk a szórványban. Erre a nagy kihívásra kerestünk mindig választ a szórványnapi konferenciák tematikájában, ahol a leggyakrabban visszatérő témák az oktatás, az egyházi és a magyar civil élet, a politikai képviselet, a szórvány-székelyföldi együttműködés megerősítése, a családtámogatások, a magyar sajtó és média. Természetesen ezekre a tematikákra épül az RMDSZ szórvány cselekvési terve is, amely középpontjában mindig a közösségépítés áll – mutatott rá Winkler.
Hozzátette: a közösségépítés ma már nemcsak rendezvényeket, találkozókat jelent – hanem kapcsolódást, hálózatot, digitális jelenlétet, mindazt, ami összeköti a magyart magyarral, Aradtól Csíkszeredáig, Dévától Marosvásárhelyig, a virtuális világban is.
„Új lendületet kell adnunk az Összetartozunk – székely–szórvány együttműködésnek és meg kell erősítenünk a szórvány-szórvány partnerségeket is. Ezek az együttműködések nem csupán programok vagy jelszavak, hanem valódi erőforrást jelentenek. Látjuk, hogy a világjárvány évei mély nyomot hagytak bennünk. Sok tekintetben még ma sem sikerült teljesen magunk mögött hagyni azt a bezárkózást, azt a távolságot, amit akkor kénytelenek voltunk elfogadni. Éppen ezért most különösen fontos, hogy újra egymás felé forduljunk, újra közösségben gondolkodjunk. Ebben a munkában megbízható és elkötelezett partnerünk Magyarország kormánya, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Ennek köszönhetően érezhetjük azt, hogy nem vagyunk egyedül. Van, aki odafigyel ránk, aki hisz bennünk, és aki velünk együtt dolgozik a magyar közösségek megerősítésén – akár Székelyföldön, akár a legkisebb szórványtelepülésen” – fogalmazott az EP-képviselő.
A magyar szórvány napja alkalmából az RMDSZ szakpolitikusai pénteki aradi találkozójukon a szórványstratégia új eszközökkel történő bővítéséről egyeztettek. Winkler ennek kapcsán kifejtette: az anyanyelv és kultúra ápolásának hatékonyságát hálózatépítéssel kell javítani, és a virtuális teret is fel kell használni a közösségépítésre, a fiatal nemzedék megszólítására, elérésére.
A szórványmagyarság megmaradása összenemzeti érdek és a szórvány össznemzeti érték – jelentette ki Nacsa Lőrinc magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Rámutatott: a magyar kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar szórványközösségek számára is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvük és kultúrájuk ápolásához elengedhetetlen a magyar nyelvű oktatás, a közösségek nemzeti öntudatának erősítése és a magyar egyházak támogatása terén.
„A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van. A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás minden nap egy döntés. A templom, az iskola vagy éppen a közösségi találkozások – mind a megmaradás támaszai. Magyarságuk hitvallás és példa is nekünk" – fogalmazott az államtitkár.
Elmondta: a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik és egyetlen ilyen közösség gyengülése, vagy eltűnése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, s az egész nemzet számára veszteség lenne.
A szórvány támogatása ezért kiemelt nemzetstratégiai cél, a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szórványvidéken élő magyar fiatalok is minél többen anyanyelvükön tanulhassanak: számos óvodát, iskolát épített, vagy újított meg, illetve számos szórványkollégium és iskolaközpont létrehozásához és működtetéséhez járul hozzá Kárpát-medencei szinten - részletezte az államtitkár.
A szórványközösségek támogatásának másik fontos elemeként a kulturális és közösségi élet, a nemzeti identitás erősítését szolgáló rendezvények és a közösségépítő programok segítését említette.
Nacsa Lőrinc köszönetet mondott az identitásukhoz szórványban is ragaszkodó magyar embereknek és a közösség összekovácsolásában szerepet vállaló civil kezdeményezéseknek nemzethűségükért, bátorságukért és kiállásukért.
„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy április után is közösen folytathassuk ezt a munkát azért, hogy utánunk száz, sőt ezer évvel is legyen itt Aradon, Kolozsváron, Temesváron és mindenütt Erdélyben, aki magyarul beszél és magyarul érez! Biztosíthatom önöket arról, hogy ebben továbbra is partnerként számíthatnak Magyarország nemzeti kormányára" – mondta Aradon a nemzetpolitikai államtitkár.
Az Országgyűlés 2015-ban nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává.
